Adiponektin. Egy kevéssé ismert, mégis igen nagy jelentőséggel bíró hormon, amely életünk számos területét képes befolyásolni, akár pozitív, akár negatív mértékben. Jelentős szerepet tölt be az elhízásban, a cukorbetegségben, az inzulinrezisztenciában, a gyulladásokban, daganatos megbetegedésekben, az érelmeszesedésben, és a szív- és érrendszeri betegségekben is. Cikkünkben erről a hormonról írunk részletesen.
Az adiponektinről általánosságban
Az adiponektin egy 244 aminosavból álló hormon. Ezt a hormont először 1995-ben ismerték fel egerekben, majd 1996-ban japán kutatók az emberi szervezetben is megtalálták. Azóta a világon már több ezer kutatást végeztek el ezzel az egyik legszerteágazóbb hatású fehérjével kapcsolatban, de pontos élettani szerepét még mindig nem sikerült teljes mértékben feltérképezni. Ugyanakkor eddigi ismereteink szerint az adiponektinről elmondható, hogy jelentős szerepet tölt be számos, a bekezdésben is említett betegség kialakulásában.
Az adiponektint elsősorban a fehér zsírszövet termeli bőséges mennyiségben, de kimutatták a vázizomzatban, a szívizomsejtekben, a mellékvesében, a petefészekben, a herékben, a májszövetben, és még a méhlepényben is. Más hormonokhoz hasonlóan az adiponektin is megtalálható a vérplazmában, ráadásul rendkívül nagy mennyiségben. Ugyanakkor jelentős különbség van nők és a férfiak szervezetében mérhető adiponektinszint között, ugyanis a nőknél számottevően magasabb ennek a fehérjének a plazmakoncentrációja. Ennek oka elsősorban egyes nemi hormonok adiponektinnel szemben kifejtett hatásaiban keresendő.
Az adiponektin különféle hatása
Az adiponektin a vér útján jut el a test azon sejtjeihez, amelyeken megtalálhatók azok a receptorok, vagyis jelfelfogó fehérjék, amelyekhez kapcsolódni tud. Ilyen receptorok elsősorban a vázizomban, és a májban találhatók, de a hasnyálmirigyben, a csontképző sejtekben, és számos más sejtben is kimutatták ezeket a jelfelfogó fehérjéket. A hormon ezekhez a receptorokhoz kapcsolódva az érintett sejtekben aztán a legkülönfélébb hatást váltja ki.
Elhízás
Tudományos vizsgálatokkal igazolták, hogy az adiponektin mennyisége a fehér zsírszövet mennyiségével fordítottan arányos, vagyis minél több a szervezet testzsír mennyisége, annál kevesebb a vérplazma adiponektin mennyisége.
Az adiponektint „zsírégető molekulának” is nevezik, mivel képes a zsírsavakat az izomba irányítani, ráadásul itt aktívan részt vesz a zsírsavak lebontási folyamatának irányításában is.
Régebbi tanulmányok kimutatták azt is, hogy az anyatejjel táplált csecsemőknél csökken a későbbi elhízás kockázata. Később amerikai kutatók felismerték, hogy az anyatejben nagy mennyiségben található adiponektin, amely képes megelőzni a későbbi életkorban bekövetkező elhízást is.
Az elhízás egy olyan betegség, amely számos kórállapot kockázatát növeli, úgy mint a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, inzulinrezisztencia és egyes daganatos betegségek kockázatát.
Inzulinérzékenység és inzulinrezisztencia
Számos kutatás kimutatta, hogy egyes sejttípusokban védőhatást fejt ki az adiponektin. Így többek között a sejteket érzékenyebbé teszi az inzulinnal szemben. Ebből következik, hogy a plazma csökkent adiponektinszintje jelentős mértékben hozzájárul az inzulinrezisztencia kialakulásához is. Ezzel együtt felismerték azt is, hogy a plazma adiponektinszint csökkenése összefüggésben áll az inzulinrezisztencia mértékével is. Számos klinikai vizsgálat arra is rámutatott, hogy az adiponektinszintnek előjelző funkciója is van az inzulinrezisztencia későbbi kialakulására vonatkozóan.
Az inzulinrezisztencia vizsgálata jelenleg, a legtöbbször 3 pontos vércukorterhelés vizsgálat (más néven OGTT – orális glükóz tolerancia teszt) keretében történik, amely azonban kiváltható a vér adiponektin szintjének meghatározásával, amelyhez elegendő egy egyszeri, terhelés nélküli vérvétel.
Cukorbetegség
Egy korábban elvégzett, a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása és az adiponektin szintje közötti összefüggést vizsgáló kutatás – amelyet több mint 14 000 résztvevő bevonásával végeztek el – bebizonyította, hogy a magasabb adiponektinszint összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának alacsony kockázatával. Ezzel együtt leírták azt is, hogy az adiponektin a 2-es típusú cukorbetegség egyik legerősebb és legkövetkezetesebb biokémiai előrejelzőjének tűnik, azonban ezek alátámasztása céljából további vizsgálatok elvégzése szükséges.
Szív- és érrendszeri megbetegedések
Az adiponektin szerepe jelentős a szív- és érrendszeri megbetegedések, különösen az érelmeszesedés kialakulásának tekintetében is. Az érelmeszesedés egy összetett, bonyolult folyamat eredménye, amely folyamatban ez a hormon több ponton is közbe tud lépni, megakadályozva ezzel az érelmeszesedés kialakulását. Éppen ezért az előzőekben leírt elhízás kiemelt kockázatot jelent az érelmeszesedés szempontjából is, mivel elhízás esetén csökkent a vér adiponektinszintje is. Ebből következik, hogy a plazma adiponektinszintjének mérése a koszorúér-kockázat értékelése szempontjából sem elhanyagolható.
Daganatok
Számos kutatás leírja, hogy az adiponektin csökkenti a rákos sejtek vándorlását és a szomszédos szövetekre történő átterjedésüknek képességét, megállítja növekedésüket, és segít a sejthalál beindításában is, összeségében tehát képes elnyomni a daganatok kialakulásának folyamatát.
Kimutatták, hogy az alacsonyabb keringési adiponektinszint összefüggésbe hozhatók a mellrák kialakulásának fokozott kockázatával, függetlenül az életkortól, a menopauza állapotától, a hormonreceptor állapottól, a nyirokcsomó-áttétektől, és az ösztrogénreceptor állapotától. Ezenkívül néhány tanulmány leírta azt is, hogy az alacsony szérum adiponektinszintű nőknél fellépő emlődaganatok agresszívebb típusúak lehetnek (nagyobb daganatméret és magas szövettani fokozat).
2000-es évek elején az adiponektin és a vastagbélrák közötti összefüggést is vizsgálták, és azt találták, hogy a plazma adiponektinszintje fordítottan összefügg a vastagbélrák kockázatával férfiaknál. A magasabb adiponektinszintű férfiaknál körülbelül 60%-kal csökkent a vastagbélrák kockázata az alacsonyabb adiponetkinszintűekhez képest.
Egy 2005-ben végzett kisebb klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a plazma adiponektinszintje számottevően alacsonyabb a prosztatarákban szenvedő alanyokban, mint a jóindulatú prosztata-megnagyobbodásban szenvedő betegeknél, valamint az egészséges egyéneknél. Ezenkívül a plazma adiponektinszintje negatívan összefügg a szövettani fokozattal és a betegség stádiumával is.
Kutatók leírják, hogy a rendelkezésre álló, számos bizonyíték azt mutatja, az adiponektin mérése hasznos szűrőeszközként szolgálhat az elhízással összefüggő rákos megbetegedések kockázatának előrejelzésére és/vagy korai felismerésére is.
Elmondhatjuk tehát, hogy cseppet sem elhanyagolható ennek a hormonnak a jelentősége, vérszintjének meghatározása számos betegség szempontjából is nagy jelentőséggel bír. Az adiponektin szintje laboratóriumi vizsgálat keretében, egy egyszerű vérvételt követően meghatározható. A vér adiponektinszintjének vizsgálatára jelenleg csak magánvérvétel keretében, tehát térítés ellenében van lehetőség, amelyet otthoni vérvétel keretében is igénybe tud venni, előzetes időpontfoglalást követően.
Az eredmény értékeléséhez szükség lesz a saját BMI meghatározására is, amelyet erre a linkre kattintva tud online kalkulátorunk segítségével kiszámolni.
Források
- https://www.cambridge.org/core/journals/public-health-nutrition/article/adiponectin-the-controversial-hormone/6E6605ECC69AB21D85765128837C5861#
- https://academic.oup.com/jmcb/article/8/2/93/2459553
- https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7554603
- https://diabetesjournals.org/care/article/29/6/1357/24874/Measurement-of-the-High-Molecular-Weight-Form-of
- https://www.nature.com/articles/nm0801_941
- https://www.nature.com/articles/6603051
- https://ng.24.hu/tudomany/2004/05/04/az_anyatej_ved_az_elhizas_ellen/
- https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0090429504015274
- https://jamanetwork.com/journals/jama/article-abstract/184206
