Az utóbbi években egyre többet hallunk a D-vitamin szerepéről a különböző betegségek kialakulása, kezelése, megelőzése kapcsán. Számos kutatási eredmény mutatott rá arra, hogy ez a vitamin milyen nagy jelentőséggel bír az egyszerű fertőzések, vagy akár egyes daganatos megbetegedések megelőzésében is. A következő cikkben erről a vitaminról szeretnék néhány érdekes és hasznos információt megosztani, természetesen a teljesség igénye nélkül.

A vitaminokról általánosságban

A vitaminok alapvetően olyan szerves anyagok, vegyületek, amelyek nem biztosítanak energiaforrást a testünkben zajló, különböző anyagcsere-folyamatok számára, mégis nélkülözhetetlenek a szervezetünk egészséges működéséhez. Egyes vitaminokat a mindennapi táplálkozás során juttatunk be felhasználásra kész formában a szervezetünkbe. Más vitaminok sejtjeinkben jönnek létre a különböző elővitaminokból, előanyagokból.

A vitaminokat két nagy csoportra oszthatjuk az alapján, hogy milyen közegben képesek feloldódni. Ennek megfelelően megkülönböztetünk zsírban (A-, D-, E-, K-vitamin), illetve vízben (B-vitaminok, C-, H-, P-vitamin) oldódó vitaminokat.

Vitamin és hormon

A D-vitamin alapvetően egy összefoglaló név, amely alatt kétféle vitamint tartunk nyilván: a D₂– és a D₃-vitamint.  A D-vitamin zsírban oldódik, és kiemelkedő szerepe van a vér kalcium- és a foszfor szintjének biztosításában, ezért a csontok megfelelő képződését is nagymértékben befolyásolja. Ugyanakkor a különféle kutatások bizonyították, hogy a D-vitamin nem csupán a csontanyagcsere fontos szabályozója, mivel jótékony hatása a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, reumás megbetegedések, daganatok megelőzésében, de még a szklerózis multiplex kezelésében is beigazolódott. A legújabb kutatásokat pedig már azt látszanak bizonyítani, hogy a D-vitamin a szteroid hormonok családjába tartozó aktív hormonként is azonosítható. (Forrás)

A D-vitamin formái

A D₂-vitamin előanyaga az úgynevezett ergoszterin, amely egy növényi eredetű elővitamin, és amely a napfény ultraibolya (UV-B) sugarainak hatására alakul át a szervezet számára hasznos anyaggá. A természetben nagyobb mértékben előforduló D₃-vitamin pedig egy állati eredetű elővitaminból jön létre, szintén a bőr felszínét érő napfény hatására. Szervezetünk számára mindkét D-vitamin forma hasznos, és szükséges, azonban a biológiailag aktívabb D₃-vitamin a jobban hasznosítható. A szükséges D-vitamin mennyiség kisebb részét gyógyszer formájában, illetve egyes tápanyagok (tejtermékek, tojás, olajos halak, tőke-, csukamájolaj) elfogyasztásával is biztosíthatjuk a szervezet számára. Kutatások bizonyítják, hogy a lakosság mintegy 60%-a télen a szükséges D-vitamin mennyiség alig 2-4%-ához jut hozzá, amelynek közvetlen következménye, hogy tavaszra komoly vitaminhiányos állapot alakulhat ki a szervezetben.

D-vitamin szerepe az egészségünk fenntartásában

Kisgyermekeknél a D-vitaminhiány elsősorban a csontnövekedésben okoz súlyos zavart, ugyanis e vitamin nélkül a csontok porcos végei nem csontosodnak el, ennek következtében azok puhák, lágyak maradnak, és így könnyen elgörbülnek (angolkór).

A D-vitamin hiánya felnőttkorban is problémákat tud okozni, ugyanis hiányában megnő a csonttörések, a reumás ízületi gyulladások, a cukorbetegség és a szklerózis multiplex kialakulásának veszélye is, továbbá a D-vitamin hiány nagymértékben hozzájárul a különböző szív- és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás betegség, szívelégtelenség, érelmeszesedés) kialakulásához is. Ugyancsak kedvezőtlenül hat a teherbeesés tekintetében is, és bizonyos daganatok kialakulásában is bizonyított kockázati tényezőként szerepel.

Miómák

Ez utóbbit igazolja egy, az amerikai Országos Környezetegészségügyi Tudományintézet (NIEHS) által végzett kutatás is, amelyet 1036, 35 és 49 év közötti nő bevonásával végeztek el. A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy azon nők szervezetében, akiknek a vérében megfelelő D-vitamin (25-hydroxy-D vitamin) szintet mértek, 32 százalékkal alacsonyabb volt a méhizomzat jóindulatú daganatának kialakulása, mint a D-vitamin hiányban szenvedő nők esetében. A kutatást végzők továbbá rámutattak arra is, hogy azon nőknél, akik naponta legalább egy órát töltöttek a szabadban, 40 százalékkal csökkent a méhizomzat jóindulatú daganatos elváltozásának kockázata is. (Forrás)

Tesztoszteron

Egy másik tanulmány is készült a D-vitamin férfiak szervezetében kifejtett hatásáról. 2013-ban Heidelbergben a Synlab kutatócsoportja egy 2300 férfiból álló csoportot vizsgálva azt állapította meg, hogy a magasabb D-vitamin értékekkel bíró személyek magasabb tesztoszteron értékekkel is rendelkeznek, míg az alacsony D-vitamin szint esetén a szervezet tesztoszteron szintje is alacsonyabb. (Forrás)

COVID

Az új koronavírus okozta világjárvánnyal összefüggésben is többször előkerült D-vitamin szerepe a megbetegedések megelőzését illetően. Egy, a járvány alatt elvégzett izraeli vizsgálat igazolta, hogy a SARS-CoV-2 fertőzést megelőző D-vitaminhiány összefügg a COVID-19 betegség fokozottabb súlyosságával és a nagyobb halálozási kockázattal. A vizsgálatban 253 beteg vett részt, olyanok, akiknél hivatalosan igazolták a fertőzést, és akiknél rendelkezésre álltak az ezt megelőző szérum D-vitamin szintre vonatkozó adatok. A kutatás során igazolást nyert, hogy a D-vitaminhiányos betegek 14-szer nagyobb kockázattal kerültek súlyos vagy kritikus állapotba. Ugyanakkor itt fontos kiemelni azt is, hogy a már meglévő légúti betegségeket nem gyógyítja a D-vitamin, azonban hozzájárulva az immunrendszer megfelelő működéséhez, a megfelelő vitamin bevitel közvetve segítheti a felépülést. (Forrás)

D-vitamin pótlása

Az előzőekben leírtak is bizonyítják, nagyon fontos odafigyelni arra, hogy a szervezetünk számára mindig biztosítsunk megfelelő mennyiségű D-vitamint, elsősorban a körültekintő, megfelelő mértékű szabadban való időtöltéssel, napozással, másodsorban pedig a megfelelő táplálkozással.

A legfrissebb ajánlás szerint – amelyet számos szakmai szervezet szakemberei 2021-ben frissítettek – az októbertől-márciusig tartó időszakban napi 2000 nemzetközi egység (NE) D-vitamin szedése javasolt egy egészséges, normál testsúlyú felnőtt esetében. Az ajánlás szerint ez a mennyiség orvosi felügyelet nélkül is biztonságosan szedhető, hosszútávon is. Csecsemők és kisgyermekek számára napi 400 NE, kisiskolás korban 1000 NE, a kamaszkorban 2000 NE D-vitamin szedése javasolt ősszel és télen. A tavaszi, nyári hónapokban – áprilistól-októberig – naponta körülbelül 30 percnyi napon történő tartózkodással biztosítható a szervezet számára a szükséges D-vitamin mennyiség, így a szakemberek szerint ilyenkor nem szükséges ezt a vitamint pótolni. Fontos odafigyelni a megfelelő mennyiségú D-vitamin bevitelre, ugyanis a tartósan szedett túl nagy dózis (napi 6-10 000 NE) akár vesekő kialakulását is okozhatja, mivel megnöveli a vizeletben a kalcium szintet.

A frissített ajánlás újdonsága, hogy felnőttek esetén a fenti dózist akár heti egy alkalommal (14 000 NE), vagy havi egyszeri adagban is (60 000 NE) lehet pótolni. A szakemberek szerint alapesetben ennél nagyobb mennyiségű vitaminpótlásra nincs szükség, kivéve egyes betegségek esetén, de ilyen esetekben már mindenképpen szükséges orvosi felügyelet. (Forrás)

A D-vitamin szintjét, valamint a vizelet kalciumszintjét laboratóriumi vizsgálattal lehet ellenőrizni, amely laborvizsgálathoz a szükséges vérvételt saját otthonában, kényelmes és nyugodt körülmények között is el tudjuk végezni. A vizsgálathoz érvényes szakorvosi beutaló szükséges, de igény esetén beutaló nélkül, költségtérítés ellenében, magánvérvétel keretében is el tudjuk végeztetni a vizsgálatokat. A laborvizsgálat elvégzésében partnerünk a Synlab Hungary Kft.