Álljon itt egy rövid összefoglaló egy rendkívül gyakori, legtöbbször enyhe lefolyású, náthás megbetegedésről, amely azonban néhány esetben nagy mértékben képes megnehezíteni egy-egy család életét. Cikkünkben a humán légúti óriássejtes vírussal (RSV) kapcsolatos nemzetközi tudományos kutatások anyagaiból gyűjtöttünk össze néhány hasznos információt.

 

Mi is az az RSV?

Az RSV (respiratorikus szincitiális vírus), másnéven humán légúti óriássejtes vírus egy nagyon gyakori, szezonális légúti megbetegedést okozó RNS vírus. Maga a vírus nagyon fertőző. Ezt mutatja, hogy a gyermekek 50-60%-a 1 éves korig, 80%-uk két éves korig átesik RSV fertőzésen. A gyermekek körülbelül 10-20%-ánál jelentkeznek olyan súlyos tünetek, mely kórházi kezelést igényelnek. Az RSV elenyésző százalékban halálos kimenetelű, de a kiemelten veszélyeztetett csoportban a halálozási arány nagyon magas, ezért is fontos ezen csoport fokozott védelme. Felnőttek esetében jóval ritkábban fordul elő a megbetegedés (becslések szerint a felnőtt lakosság 10%-a fertőződik meg RSV-vel éves szinten).

A gyermekkori alsólégúti fertőzések jelenlegi vezető okozójaként ismert RSV-t először 1960-as években azonosították. Annak a víruscsaládnak a tagja, ami az influenzát, a mumpszot és a kanyarót is okozza. Az RSV-nek két altípusa létezik: az A és a B, amelyek egy kulcsfontosságú, a betegség súlyosságát jelentős mértékben befolyásolni képes fehérje szerkezetében térnek el. Az RSV elleni immunitás emiatt nem ad élethosszig tartó védettséget, és nem előzi meg az újra fertőződést egy egész életen át.

 

Mik a tünetei az RSV fertőzésnek gyermek és felnőtt korban?

Az RSV tünetei általában enyhék, és nem okoznak komolyabb gondot. A gyulladási folyamat miatt beinduló fokozott nyák termelés és a hörgőizgató hatása miatt az első tünetek a felső légutakban kezdődnek. Csecsemők és kisgyermekek esetében általában orrfolyás, étvágycsökkenés vagy fülfertőzéses tünetek jelentkeznek. Hőemelkedés, láz előfordulhat, azonban nagyon sok esetben nem jelentkezik ilyen tünet. Azon esetekben, mikor súlyosabb kórkép alakul ki, elsősorban heveny hörghurutot, tüdőgyulladást okoz.

Felnőttek esetében az orrfolyás, étvágycsökkenés mellett megfigyelhető orrdugulás, köhögés, láz, és levertség is.

Az RSV fertőzést nehéz megkülönböztetni az egyéb légúti fertőzésektől, gyors, könnyen kivitelezhető teszt nem áll rendelkezésre. Mivel a teszt elvégzése nagyon komoly költséget jelent, kivitelezése pedig nehézkes, és a terápia szempontjából nem mérvadó, így automatikusan nem végeznek minden betegnél ilyen vizsgálatot.

 

Mikor forduljunk azonnal orvoshoz?

Az alábbi tünetek jelentkezésekor ajánlott a legrövidebb időn belül, lehetőség szerint azonnal orvoshoz fordulni:

• gyors, zajos légzés (zihálás)
• kékes, lilás bőrszín, főként az ajkakon, végtagokon, körmökön
• drasztikusan csökkent aktivitás (letargia)
• az étel, evés teljes elutasítása, nehézkes folyadék bevitel
• kitartó, rohamokban jelentkező, produktív köhögés (rengeteg váladék felköhögése)
• rohamokban jelentkező, nem szűnő, ugató köhögés
• nehezített légzés (ülő helyzetben marad csak meg a beteg, nem hajlandó lefeküdni, jellegzetes sípoló, ziháló légzési hangokat ad ki, a bordák között behúzódik az izomzat, az orrszárnyak légzésnél kitágulnak, a nyaki izmok is megfeszülnek belégzésnél)
• mellkasi fájdalom
• meglévő tüdőbetegség romlása (pl. folyamatos kruppos, asztmás rohamok)
• légzés kimaradás (rövid ideig nem vesz levegőt a gyermek, vagy a légzése leáll)

 

Kik veszélyeztetettek súlyosabb lefolyású RSV fertőzésre?

Csecsemők és kisgyermekek esetében:

• koraszülött (kiemelten a 32. hét előtt született gyermekek)
• alacsony születési súly
• fiúgyermek
• autoimmunbetegségek, immunhiányos állapotok, immunválaszt gyengítő gyógyszeres kezelések
• idegrendszeri megbetegedések, eltérések (epilepszia, agyi oxigénhiányos állapotok, stb.)
• krónikus tüdőbetegségek
• veleszületett szívbetegségek, szívfejlődési rendellenességek

Ezen tényezők fokozzák a súlyosabb lefolyású RSV fertőzést, amennyiben a gyermek két éves vagy két évnél fiatalabb. Valamint kifejezetten rontják a betegség kimenetelét és lefolyását, ha a gyermek még nem érte el a 6 hónapos kort az RSV szezon előtt.

 

Felnőttek esetében:

• 65 éves kor feletti életkor
• immunszupprimált (valamilyen kezelés következtében gyengített vagy elnyomott immunrendszer, pl daganatos betegségek, transzplantáltak esetében) vagy autoimmun betegségben szenvedők
• krónikus tüdő vagy szívbetegség
• cukorbetegség (elsősorban az inzulinnal kezelt cukorbetegek, vagy a kezeletlen cukorbetegek)
• végstádiumú vesebetegségben szenvedők

 

Hogyan terjed az RSV és mit tehetünk ellene?

Az RSV cseppfertőzéssel, tehát a fertőzött egyén tüsszentésével, köhögésével, nyálával és orrváladékával terjed. Rendkívül fertőző, lappangási ideje (ami alatt az egyén már terjeszti a betegséget, de még nincsenek tünetei) valamivel több mint 4 nap.

Az RSV egy szezonális fertőzés, amely a kérdéses régió éghajlatától függően változik. Magyarországon általában az RSV-szezon október/november és március/április között zajlik, általában decemberben a legmagasabb a fertőzések száma. Sajnos a klímaváltozás miatt speciális felügyeleti programokra van szükség, amelyek segítségével megtudhatjuk, hogy a regionális éghajlatmódosulások hogyan befolyásolják a fertőzések idejét és számát. A COVID-19 miatt megfigyelhető, hogy több kiugró RSV fertőzési hullám alakult ki, ami a COVID fertőzéssel együtt akár halálos kimenetelű is lehet a nem kiemelt rizikójú betegek esetében is.

A vírus kemény felületeken (pl kilincs, játékok) 4-8 óráig, zsebkendőben megközelítőleg 1 óráig, a bőrön 20 percig képes életben maradni.

Ezért a következő, megelőző óvintézkedések javasoltak:

• gyakori, alapos kézmosás (meleg vizes, szappanos, a kézfertőtlenítő használata önmagában nem elégséges)
• kerülni kell a közös pohár, bögre, tányér, evőeszköz használatát
• folyamatos felület fertőtlenítés az előírásoknak megfelelően (behatási idő, stb.)
• ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, szánkhoz, orrunkhoz, vagy utána fertőtlenítsük a kezünket
• gyermekcsoportokban fokozottan figyeljünk arra, hogy náthás tüneteket mutató gyermek ne menjen a közösségbe az RSV szezon alatt
• köhögés vagy tüsszentés esetén szánkat takarjuk el, illetve tanítsuk ezt meg minél hamarabb a gyermeknek is
• fokozottan veszélyeztetett csoportba tartozó személyek kerüljék a szoros fizikai kontaktust (pl puszi, ölelgetés)
• fokozottan veszélyeztetett csoportba tartozó gyermekek esetében javasolt a potenciális fertőző helyek kerülése (játszóterek, játszóházak, nagyobb gyermek közösségek)
• 18 hónapnál fiatalabb csecsemőkkel az őszi-téli hónapokban kerüljük a zsúfolt helyeket, mert bármely felnőtt is terjesztheti a betegséget tünetszegény állapotban (pl karácsonyi vásárok, bevásárló központok)
• náthás tünetek esetén javasolt a maszk használata

Nagyon fontos, hogy a felületfertőtlenítés során mindig kövessük az alkalmazott fertőtlenítőszer leírt használati utasítását, kiemelten a behatási időre (amíg az adott szernek a felületen kell lennie, letörlés nélkül). Valamint fontos kiemelni, hogy ne egy azon ruhával takarítsuk végig a felületeket, hanem használjunk inkább eldobható eszközt, vagy cseréljük a ruhát minden felület letörlése után.

 

Mik a jelenlegi RSV kezelési stratégiák?

Jelenleg nem ismert egyetlen kezelési módszer, gyógyszer sem, amely az RSV-t gyógyítja. Az enyhe lefolyású RSV általában ki sem derül, hiszen a tünetek olyan enyhék, hogy a szülő megfázásnak, egyszerű náthának vélik, sokszor – mivel a gyermek nem is lesz lázas, nem köhög – még orvos sem látja a kis beteget. Amennyiben súlyosabb a kórkép, akkor az RSV kezelés általában a tünetek enyhítésére fókuszál, így például a lázcsillapításra, amelyet azonban a jelenlegi protokollok szerint enyhébb állapotban nem indokolt automatikusan végrehajtani. Amennyiben pedig szükségessé válik kórházi kezelés, akkor légzéstámogatás, folyadékpótlás, gyógyszeres terápia, sőt, akár intenzív osztályos elhelyezés is indokolt lehet.

 

Létezik oltás az RSV ellen?

Csecsemők esetében létezik egy passzív immunválaszon alapuló oltás (Palivizumab), amelyet csak a kifejezetten veszélyeztett csoportba tartozó csecsemők kapnak meg (32. hét előtt született babák, akik az RSV szezon előtti 6 hónapban születtek, bronchopulmonális diszpláziával kezelt koraszülöttek, és a műtétileg nem korrigált, 2 év alatti szívbeteg gyermekek kaphatják meg ingyen az oltást). Azonban az oltás körülbelül csak 1 hónapig tartó védelmet ad, ami miatt az RSV szezonban, tehát novembertől márciusig, havonta kell, hogy újrakapják. Ezt az oltást nem is kérheti bárki, csak és kizárólag a koraszülött utógondozás során meghatározott oltóközpontokban adják be a kicsiknek.

Felnőtteknek és nagyobb, vagy nem kiemelt rizikó csoportba tartozó gyermekeknek egyenlőre még klinikai vizsgálati fázisban vannak oltóanyagok, gyógyszerek. A jelenleg vizsgált, megelőző RSV-vakcinák és RSV- kezelések révén a súlyos RSV-fertőzés kockázatának kitett betegek ellátásában kiemelt szerepet játszanak ezek a kutatások, és a remények szerint új klinikai gyakorlatokat is eredményeznek majd.

Amennyiben laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére van szüksége, foglaljon időpontot otthoni vérvételre. A vizsgálatokhoz szükséges laboratóriumi vizsgálatokat mind érvényes orvosi beutaló alapján, mind magán vérvétel keretében el tudjuk végeztetni. Ha pedig további kérdése van a vizsgálatokkal kapcsolatosan, készséggel állunk rendelkezésére!

 

 

AJÁNLOTT CIKKEK

 

Felhasznált irodalom

• Public Health England. Respiratory syncytial virus (RSV): Symptoms, transmission, prevention, treatment, 2021. https://www.gov.uk/government/publications/respiratory-syncytial-virus-rsv-symptoms-transmission-prevention-treatment. Accessed 20 September 2021
• Shi T, McAllister DA, O’Brien KL, Simoes EAF, Madhi SA, Gessner BD, et al. Global, regional, and national disease burden estimates of acute lower respiratory infections due to respiratory syncytial virus in young children in 2015: a systematic review and modelling study. The Lancet. 2017;390(10098):946–58.
• Shi T, Denouel An, Tietjen AK, Campbell I, Moran E, Li X. Global disease burden estimates of respiratory syncytial virus-associated acute respiratory infection in older adults in 2015: A systematic review and meta-analysis. J Infect Dis. 2020;222(Suppl:S577–S583).
• Young M, Smitherman L. Socioeconomic impact of RSV hospitalization. Infectious Diseases and Therapy. 2021;10:35–45.
• Thompson WW, Shay DK, Weintraub E, Cox N, Anderson LJ, Fukuda K. Mortality associated with influenza and respiratory syncytial virus in the United States. Journal of the American Medical Association. 2003;289(2):179–86.
• Johnson EK, Sylte D, Chaves SS, Li Y, Mahe C, Nair H, et al. Hospital utilization rates for influenza and RSV: a novel approach and critical assessment. Population Health Metrics. 2021;19(1):31.
• Respiratory syncytial virus in older adults: A hidden annual epidemic. https://www.nfid.org/wp-content/uploads/2019/08/rsv-report.pdf. Accessed 14 October 2021.
• Domachowske JB, Anderson EJ, Goldstein M. The future of respiratory syncytial virus disease prevention and treatment. Infectious Diseases and Therapy. 2021;10:47–60.
• Schubert L, Steininger J, Lötsch F, Herdina AN, Redlberger-Fritz M, Tobudic S, et al. Surveillance of respiratory syncytial virus infections in adults, Austria, 2017 to 2019. Scientific reports. 2021;11(1):8939.
• Zhang N, Wang L, Deng X, Liang R, Su M, He C, et al. Recent advances in the detection of respiratory virus infection in humans. Journal of Medical Virology. 2020;92(4):408–17
• Public Health England. Infection control precautions to minimise transmission of acute respiratory tract infections in healthcare settings, 2016.https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/585584/RTI_infection_control_guidance.pdf. Accessed 20 September 2021.
• Bruning AHL, Leeflang MMG, Vos JMBW, Spijker R, de Jong MD, Wolthers KC, et al. Rapid tests for influenza, respiratory syncytial virus, and other respiratory viruses: A systematic review and meta-Analysis. Clinical Infectious Diseases. 2017;65(6):1026–32.
• Hanson KE, Azar MM, Banerjee R, Chou A, Colgrove RC, Ginocchio CC, et al. Molecular testing for acute respiratory tract infections: Clinical and diagnostic recommendations from the IDSA’s diagnostics committee. Clinical Infectious Diseases. 2020;71(10):2744–51.
• Schneider UV, Holm MKA, Bang D, Petersen RF, Mortensen S, Trebbien R, et al. Point-of-care tests for influenza A and B viruses and RSV in emergency departments – indications, impact on patient management and possible gains by syndromic respiratory testing, Capital Region, Denmark, 2018. Euro Surveil. 2020;25(44):1900430.
• Barr R, Green CA, Sande CJ, Drysdale SB. Respiratory syncytial virus: diagnosis, prevention and management. Ther Adv Infect Dis. 2019;6:2049936119865798.
• Chatterjee A, Mavunda K, Krilov LR. Current state of respiratory syncytial virus disease and management. Infectious Diseases and Therapy. 2021;10:5–16.
• Suryadevara M, Domachowske JB. Epidemiology and seasonality of childhood respiratory syncytial virus infections in the tropics. Viruses. 2021;13(4):696
• Public Health England. National Infection Service Laboratories-reference Colindale virus reference department user manual, 2021. https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/990870/VRD_User_Manual_v16_VW0405.pdf. Accessed 20 September 2021.
• Walsh EE, Peterson DR, Kalkanoglu AE, Lee FE-H, Falsey AR. Viral shedding and immune responses to respiratory syncytial virus infection in older adults. J Infect Dis. 2013;207(9):1424–32.
• Falsey AR, Formica MA, Walsh EE. Diagnosis of respiratory syncytial virus infection: Comparison of reverse transcription-PCR to viral culture and serology in adults with respiratory illness. Journal of Clinical Microbiology. 2002;40(3):817–20.
• Vos LM, Bruning AHL, Reitsma JB, Schuurman R, Riezebos-Brilman A, Hoepelman AIM, et al. Rapid Molecular Tests for Influenza, Respiratory Syncytial Virus, and Other Respiratory Viruses: A Systematic Review of Diagnostic Accuracy and Clinical Impact Studies. Clinical Infectious Diseases. 2019;69(7):1243–1253.
• Azar MM, Landry ML. Detection of influenza A and B viruses and respiratory syncytial virus by use of clinical laboratory improvement amendments of 1988 (CLIA)-waived point-of-care assays: A paradigm shift to molecular tests. Journal of Clinical Microbiology. 2018;56(7):e00367-18.
• Chartrand C, Tremblay N, Renaud C, Papenburg J. Diagnostic accuracy of rapid antigen detection tests for respiratory syncytial virus infection: Systematic review and meta-analysis. Journal of Clinical Microbiology. 2015;53(12):3738–49.
• Midgeley CM, Haynes AK, Baumgardner JL, Chommanard C, Demas Sara W, Prill MM. Midgeley 2017. J Infect Dis. 2017;216(3):345–55.
• Prendergast C, Papenburg J. Rapid antigen-based testing for respiratory syncytial virus: Moving diagnostics from bench to bedside? Future Microbiology. 2013;8(4):435–44.
• RSV clinical laboratory testing. https://www.cdc.gov/rsv/clinical/index.html#lab. Accessed 14 October 2021.
• Leli C, Matteo L di, Gotta F, Vay D, Piceghello A, Cornaglia E, et al. Prevalence of respiratory viruses by multiplex PCR: A four-and-a-half year retrospective study in an Italian general hospital. Infez Med. 2021;1:94–101.
• Chung H, Jian M, Chang C, Lin J, Yeh K, Chen C. Novel dual multiples real-time PCR assays for the rapid detection of SARS-CoV2, influenza A/B, and respiratory syncytial virus using the BD MAX open system. Emerg Microbes Infect. 2021;10(1):161–6.
• Esposito S, Mencacci A, Cenci E, Camilloni B, Silvestri E, Principi N. Multiplex platforms for the identification of respiratory pathogens: Are they useful in pediatric clinical practice? Front Cell Infect Microbiol. 2019;9:196.