Minek nevezzelek: lisztérzékenység, gluténérzékenység, cöliákia?

Hasfájás, hasi görcs, cöliákia, gluténérzékenység Lisztérzékenység, gluténérzékenység, cöliákia… különféle néven ismerjük ezt a betegséget, amely sokak mindennapjait nehezíti meg. A következőkben összegyűjtöttük, hogy mi is ez a betegség pontosan, milyen tüneteket okoz, és milyen vizsgálatokkal igazolható?

 

Mi is az a glutén?

A glutén bizonyos gabonákban (búza, rozs, árpa) megtalálható fehérje, amelyet a magyar nyelvben sikérnek nevezünk. A glutén két fehérje keverékéből jön létre, és a kalászos gabonák fehérjetartalmának mintegy 80%-át teszik ki. A sikérfehérjék, különösen a búzából készült élelmiszerek esetén nagymértékben hozzájárulnak a termékek minőségéhez. A sikér vízben nem oldódó, de a vizet megkötő rugalmas anyag, amelynek hatására a búzalisztből készült tészta gyúrhatóvá, rugalmassá válik, és megfelelő dagasztás, kelesztés és sütés hatására a végtermék elnyeri jellegzetes, finom belső állagát. A búzán kívül más gabonák is tartalmaznak gluténfehérjéket, azonban ezek nem, vagy csak kis mértékben rendelkeznek olyan szerkezetalakító tulajdonsággal, mint a búza sikértartalma.

 

Hogyan válik érzékennyé a szervezet a gluténre?

Az előzőekben leírtak alapján kijelenthetjük, hogy a glutén a mindennapi táplálkozásunk nem elhanyagolható része, és többeknek általában nem is okoz különösebb problémát. Némelyekben azonban veleszületetten, míg másokban az élet során átmenetileg, vagy véglegesen megszűnik a gluténnel szembeni tolerancia. Ennek okát egyelőre még nem sikerült teljesen tisztázni.

Ugyanakkor a szakirodalom szerint a gluténérzékenység kialakulására a 4 hónapos kor előtti, nagymértékű gluténterhelés, valamint a 12 hónapos kor után megkezdett hozzátáplálás is hajlamosít. Először egy 1984-ben végzett kutatás során kimutatták azt is, hogy egy korábbi 12-es típusú adenovírus (az emberi bélrendszerből izolált adenovírus) okozta fertőzés átvészelésének is kiemelkedő szerepe van a későbbi gluténérzékenység kialakulásában. Ezek a kutatási eredmények arra mutatnak rá, hogy az örökletes genetikai hajlam mellett kiemelkedő szerepe van különböző környezeti hatásoknak is a gluténérzékenység kialakulásában.

A glutént a szervezet védelmi rendszere, az immunrendszer normális körülmények között idegen anyagként kezeli, és azzal szemben különböző élettani folyamatot, immunválaszt indít be, amelyek egészséges szervezetben nem okoznak tüneteket, panaszokat. Ugyanakkor azon egyéneknél, akik gluténérzékenységre való hajlammal rendelkeznek, ezek az immunválaszok a saját szervezetet is nagymértékben károsítják. A kóros immunválaszok eredményeképpen – többek között – a vékonybél nyálkahártyája károsodik, az itt található bélbolyhok elsorvadnak, eltűnnek, és ezzel együtt a különféle tápanyagok felszívódása is zavart szenved. Erre való tekintettel a gluténérzékenységet autoimmun betegségnek tekintjük.

 

Mit jelent a hétköznapokban a gluténérzékenység?

Irodalmi utalások alapján a lisztérzékenységet már az ókorban is ismerték. A múlt század közepéig ezt a kórképet elsősorban ritka gyermekbetegségként tartották nyilván, azonban ma már nyilvánvaló, hogy bármely életkorban kialakulhat.

A legrégebben lejegyzett gluténérzékenység emésztőrendszeri tünetek, egész pontosan béltünetek formájában jelentkezett. Ugyanakkor ma már tudjuk, hogy a cöliákia megjelenése rendkívül változatos, több szervrendszert érintő immunbetegség, éppen ezért sok esetben a felismerése is sokkal nehezebb. Az emésztőrendszeri tünetekkel járó megjelenés mellett sokkal gyakrabban fordul elő a tünetszegény, úgynevezett “néma”, és tünetmentes, úgynevezett “latens” forma. Ezek az esetek 50-80%-át teszik ki. A súlyosabb formák jellemzően kisgyermekkorban jelentkeznek nagyobb számban, de lényegében bármely életkorban előfordulhatnak.

Cöliákiában a kóros elváltozások elsőként a vékonybél nyálkahártyáját érintik, amelyek első körben emésztőrendszeri tüneteket, panaszokat okozhatnak. Ezek leggyakrabban az ismétlődő hasmenés, haspuffadás, hasi fájdalmak, görcsök, és a hányinger. De mint írtuk, ezek a tünetek nem minden esetben jelentkeznek. A bélbolyhok elsorvadása következtében a különféle tápanyagok felszívódásának zavara, valamint az immunológiai érintettség idővel további, már nem csak az emésztőrendszert érintő tünetek, panaszok megjelenését is eredményezheti: kóros, nagymértékű fogyás, hiányállapotok, bőrgyógyászati tünetek, idegrendszeri szövődmények, szív-érrendszeri tünetek, vérképzési zavarok, nőknél vérzési zavarok, valamint meddőség.

 

Hiányállapotok

A felszívódási zavarok következtében leggyakrabban vitamin- és ásványianyaghiány okozta tünetek jelennek meg. Az A-vitamin hiánya bőrszárazságot, körömeltéréseket eredményezhet. A cinkhiány következtében fogzománceltérések alakulhatnak ki. A vas- és B12-vitaminhiány ugyancsak körömeltéréseket, nagyfokú hajhullást, nyelvgyulladást, szájüregi afták kialakulását, és vérszegénységet okozhat. A D-vitamin-, kalcium- és foszfáthiány pedig hosszútávon csontritkulást eredményezhet.

 

Bőrgyógyászati tünetek

Az előzőekben leírt vitaminhiányok miatt jelentkező bőrgyógyászati tünetek mellett a régóta fennálló, még fel nem ismert, illetve kezeletlen cöliákia esetén kialakulhat egy úgynevezett dermatitis herpetiformis (Duhring-kór) nevű gyulladásos bőrbetegség is. Erre az elváltozásra jellemző, hogy elsősorban a könyökön, térden, fenéktájon, a vállaknál, lapockák környékén (tehát ahol nagyobb mechanikai igénybevételnek van kitéve a bőrfelület) eleinte csak viszkető érzés jelentkezik, később piros, kiterjedt kiütések, majd idővel hólyagok jelennek meg a bőrön. Az elsődleges tünetek nyáron, az UV-sugárzás hatására enyhülhetnek, akár meg is szűnhetnek. Ez a rendellenesség is autoimmun folyamat eredménye, akárcsak maga a lisztérzékenység.

 

Idegrendszert érintő tünetek

A még fel nem ismert, illetve kezeletlen gluténérzékenység következtében az idegrendszer is károsodhat. Ez leggyakrabban az alsóvégtagokat érintő, az akaratlagos izommozgások koordinációjának zavarából adódó bizonytalan és ügyetlen mozgás formájában, járászavarok formájában, és idegkárosodások formájában jelentkezhet. Ugyanakkor gluténérzékeny betegeknél sokkal gyakrabban jelenteznek fejfájásos panaszok, migrénszerű fejfájások is.

 

Szív-érrendszert érintő tünetek

A keringési rendszert érintő cöliákiás szövődmény a fokozott trombózis hajlam, amelynek hátterében a korábban is említett felszívódási zavar, konkrétan a K-vitamin hiánya áll. Ugyanakkor cöliákiában a szívműködés is károsodhat, valamint az érfalak szerkezetében is elváltozások alakulhatnak ki.

 

Vérképző rendszert érintő tünetek

A szájon át történő vaspótlásra nem reagáló vashiányos vérszegénység mögött gyakran szintén gluténérzékenység állhat, mivel a vasfelszívódásban fontos szerepet betöltő patkóbél nyálkahártyája is károsodik cöliákiában. Gyakori a kismértékű vérlemezkeszám emelkedés is lisztérzékenységben, amely nem kedvező az előzőekben leírt trombózis hajlam szempontjából sem.

 

Reproduktív rendszert érintő tünetek

Cöliákiában szenvedő nőknél gyakran előfordulhat késői első menzesz (késői menarche), különféle vérzési zavar, és korai menopauza is. Még fel nem ismert, illetve kezeletlen gluténérzékenységben nem ritka a teherbeesés nehezítettsége is, az ismétlődő spontán vetélés, és súlyosabb esetben akár meddőséget is okozhat a cöliákia.

Tekintettel arra, hogy a gluténérzékenység alapvetően autoimmun betegség, a cöliákia mellett más, immunológiai eredetű megbetegedés is gyakrabban fordulhat elő az érintetteknél. Így a gluténérzékenység mellett a leggyakrabban az 1-es típusú cukorbetegség, krónikus pajzsmirigygyulladás (Hashimoto-thyreoiditis), bőrfestékhiány (vitiligo), és az immunológiai hátterű vérszegénység fordul elő társuló megbetegedésként.

 

Nem cöliákiás gluténérzékenység

A gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztása az arra érzékeny személyeknél különféle megbetegedéseket képesek okozni. Ezeket a megbetegedéseket összefoglaló néven “gluténnel kapcsolatos rendellenességeknek” nevezi a szakirodalom. A gluténnel kapcsolatos rendellenességeket 3 fő csoportba soroljuk.

Az első csoportba a cöliákia, lisztérzékenység, gluténérzékenység tartozik. A második csoportba soroljuk a gabonallergiával, különösen a búzaallergiával járó megbetegedéseket. Itt az allerigás reakciókat a gabona bármely összetevője kiválthatja, akár a glutén is. A harmadik csoportot pedig az úgynevezett nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) alkotja.

Az NCGS, mint betegség az elmúlt évtizedben vált ismertté az orvostudomány számára. Ez a betegség – ellentétben a lisztérzékenységgel – nem autoimmun eredetű. A hivatalos meghatározás szerint a NCGS olyan tünetegyüttes, amelyet gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatos (nem csak emésztőrendszeri) tünetek jellemeznek, ugyanakkor az érintetteknél mind a cöliákia, mind a búzaallergia kizárható. Az NCGS diagnózisának felállításában ezért is kulcsfontosságú lépés ennek a két másik, gluténnel kapcsolatos rendellenességnek a kizárása, és fontos azért is, mert az NCGS diagnosztizálásához szükséges laboratóriumi vizsgálatok még nem ismertek a tudomány számára.

A gluténérzékenységnek ez a formája egyes kutatások szerint többeket érint, mint a cöliákia. Ez a kórkép jellemzően felnőttkorban jelentkezik, és sokkal gyakoribb a fiatal és középkorú nők körében. Felmérések szerint a felnőtt lakosság közel 15%-át érinti ez a rendellenesség. Ugyanakkor pontos kiváltó oka, lefolyása még a mai napig nem egyértelmű az orvostudomány számára, azonban van egy nagyon fontos tünet, ami az NCGS-t jellemzi: gluténtartalmú étel elfogyasztása után akár 20 perccel nagyon erőteljes hasi tüneteket tapasztalhat a beteg, ellentétben a gluténérzékenységgel, ahol akár hetek, hónapok is eltelnek az első tünetek megjelenése előtt.

 

Milyen vizsgálatokkal igazolható a cöliákia?

Amennyiben a fennálló tünetek, panaszok mögött valaki gluténnel kapcsolatos rendellenességet sejt, mindenképpen javasolt az alapos és megfelelő szakorvosi kivizsgálás. A legrosszabb döntés ilyen esetben az, ha valaki – például egy ehhez hasonló cikket elolvasva – öndiagnózis alapján, kivizsgálás nélkül gluténmentes diétába kezd. A gluténmentes étkezés ugyanis nagy körültekintést igényel, ugyanakkor sajnos költségesebb is, amit ráadásul élethosszig be is kell tartani.

Ezzel együtt fontos arra is figyelni, hogy a kivizsgálást mindenképpen a gluténmentes diéta megkezdése előtt el kell kezdeni, mivel a diagnózis felállításához szükséges vizsgálatok egyik feltétele, hogy a szervezetben megfelelő mennyiségű, a gluténfogyasztás hatására termelődő ellenanyag legyen. Természetesen már megkezdett diéta esetén is el lehet kezdeni a kivizsgálást, azonban ehhez fontos a glutént visszavezetni az értendbe. Egy fél éves diéta után például legalább 1 hónapig indokolt ismételten glutént fogyasztani ahhoz, hogy ezt követően értékelhető vizsgálati eredményeket kapjunk.

A kivizsgálás első lépése a gasztroenterológiai szakorvosi konzultáció, ahol a beteg át tudja beszélni az orvossal a tüneteit, panaszait, és ezek alapján az orvos elrendeli a szükséges vizsgálatokat. Itt fontos megjegyezni, hogy amennyiben valaki magánorvost keres fel, a további vizsgálatok elvégzésére az orvos államilag finanszírozott szakrendelésekre (például laborvizsgálatra) a vonatkozó jogszabályok értelmében nem adhat beutalót, így azokat is magánúton tudja csak elvégeztetni. Ez igaz minden magánorvosi ellátásra, nem csak a gasztroenterológiai ellátásra.

A szakorvosi megbeszélést, vizsgálatot követően laboratóriumi, szerológiai vizsgálatok következnek, amelyeket – érvényes orvosi beutaló birtokában – társadalombiztosítási finanszírozással is el lehet végeztetni, de természetesen lehetőség van magánvérvétel keretében is kérni ezen vizsgálatok elvégzését.

Gluténérzékenység gyanúja esetén a következő, cöliákia specifikus antitestek laboratóriumi meghatározását írják le az ajánlások, amelyeket célszerű egyszerre, egy vérvétel keretében elvégeztetni, de a gyakorlatban találkozhatunk olyannal is, hogy ezek elvégzését több lépcsőben, egymás után, az előző eredmények függvényében kéri a szakorvos:

  • szöveti transzglutamináz elleni antitestek (anti-TG2 IgA és IgG) koncentrációjának meghatározása
  • endomysium elleni antitestek (EMA IgA és IgG) meghatározása
  • deamidált gliadin fehérje (DGP) elleni antitestek meghatározása

 

Ezen szerológiai vizsgálatokat javasolt cöliákiás beteg családtagjainál is elvégeztetni, valamint hasznos lehet a már diagnosztizált cöliákia kezelésére bevezetett gluténmentes diéta eredményességének ellenőrzése céljából is elvégeztetni.

A laboratóriumi vizsgálatok mellett szükséges lehet endoszkópos vizsgálatra is, amely vizsgálat során szöveti mintavételre (biopszia) is sor kerül. A mintavétellel a korábban említett bélbolyhok sorvadását, elhalását lehet kimutatni, igazolni.

Ugyancsak vérből végezhető el egy genetikai vizsgálat is, amelynek keretében azon humán leukocita antigének (HLA) kimutatása történik meg, amelyek jelenléte nagymértékben növeli a lisztérzékenység kialakulásának valószínűségét. A jelenleg hatályos nemzetközi irányelvek ennek a vizsgálatnak a rutinszerű elvégzését nem javasolják, tekintettel arra, hogy ez az antigén a népesség harmadában megtalálható, akár úgy is, hogy az érintettek nem szenvednek cöliákiában. Ugyanakkor, ha valakinek a szervezetében ezek a HLA allélok nincsenek jelen, kizárja annak lehetőségét, hogy valaha is cöliákiás legyen. A vizsgálat eredményét a gluténbevitel nem befolyásolja, így megkezdett gluténmentes diéta mellett is biztonsággal elvégezhető. Ez a vizsgálat jelenleg csak magánvérvétel keretében vehető igénybe.

Fontos megemlíteni azt is, hogy ha valakinél az előzőekben felsorolt vizsgálatok eredményei nem igazolják cöliákia meglétét, de mégis gluténérzékenységre utaló tünetei, panaszai vannak, amely panaszok gluténmentes diéta bevezetését követően elmúlnak, akkor nagy valószínűséggel az úgynevezett nem cöliákiás gluténérzékenységben szenved.

Amennyiben gluténérzékenység kivizsgálása céljából laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére van szüksége, foglaljon időpontot otthoni vérvételre. A kivizsgáláshoz szükséges laboratóriumi vizsgálatokat mind érvényes orvosi beutaló alapján, mind magánvérvétel keretében el tudjuk végeztetni. Ha pedig további kérdése van a vizsgálatokkal kapcsolatosan, készséggel állunk rendelkezésére!

 

 

Irodalomjegyzék

FEDOR, István; ZÖLD, Éva; BARTA, Zsolt. A gluténérzékenység extraintestinalis spektruma. Orvosi Hetilap, 2019, 160.34: 1327-1334. (hozzáférés: 2022. május 06.)

TÖMÖSKÖZI, Sándor, et al. A sikérfehérjéket nem tartalmazó (gluténmentes) termékek táplálkozási és technológiai minőségének fejlesztése. MAGYAR KÉMIAI FOLYÓIRAT-KÉMIAI KÖZLEMÉNYEK (1997-), 2018, 124.3: 101-107.  (hozzáférés: 2022. május 06.)

HASZON, Zsófia. Több százezer embert érinthet, de sok még a kérdés a nem-cöliákiás gluténérzékenység körül. Semmelweis Hírek, 2018. október 11. (hozzáférés: 2022. május 06.)

MALKOVICS, Tamás; KOSZORÚ, Kamilla; KÁRPÁTI, Sarolta; ARATÓ, András; GÖRÖG, Anna; SÁRDY, Miklós. A sokarcú gluténérzékenység: gluténindukált autoimmunitás a bőrgyógyász szemével. Orvosi Hetilap, 2021, 162.28: 1107-1118. (hozzáférés: 2022. május 06.)

Dermatitis herpetiformis. Egészségvonal, 2021. december 06. (hozzáférés: 2022. május 06.)

CÁRDENAS-TORRES, Feliznando Isidro, et al. Non-celiac gluten sensitivity: An update. Medicina, 2021, 57.6: 526. (hozzáférés: 2022. május 06.)

M F Kagnoff, Y J Paterson, P K Kumar, D D Kasarda, F R Carbone, D J Unsworth, R K Austin. Evidence for the role of a human intestinal adenovirus in the pathogenesis of coeliac disease. Gut, 1987, 28: 995-1001. (hozzáférés: 2022. május 06.)

Tetszett? Kérjük, ossza meg másokkal is!

Facebook
Email