Otthon. Kényelmesen.

Prediabétesz: az első lépés a cukorbetegség felé

Fiatal nő vércukrot mérA prediabétesz lényegében egy olyan állapot, amely hosszú évekkel a cukorbetegség kialakulása előtt már fennállhat az érintetteknél, és megfelelő körültekintéssel és odafigyeléssel akár vissza is fordítható. Cikkünkben erről a kicsit sem elhanyagolható állapotról írunk részletesen: pontosan mit is értünk ez alatt a kifejezés alatt, mikor mondjuk valakire, hogy prediabéteszes, és mit lehet tenni ez ellen?

 

Vércukor: hogyan kerül cukor a vérembe, és mit csinál ott?

Az emberi szervezet megfelelő működéséhez szükséges anyagcserét két, megállás nélkül működő folyamat biztosítja: a lebontó és a felépítő anyagcsere. A lebontó anyagcsere (katabolizmus) során a táplálkozással bevitt tápanyagok lebontása megy végbe, míg a felépítő anyagcsere (anabolizmus) során az előzőleg lebontott tápanyagokból a szervezet számára szükséges anyagok és struktúrák jönnek létre, és energiát biztosítanak a különböző élettani működésekhez is. Ezekhez a folyamatokhoz az emberi szervezetnek több mint 40 féle tápanyagra van szüksége, amelyeket csakis a kiegyensúlyozott étrenddel tudunk biztosítani, ugyanis az összes tápanyag egyszerre egyetlen élelmiszerben sem található meg.

Az energiát biztosító tápanyagok közül a legfontosabbak a szénhidrátok, azon belül is a cukrok, amelyek a legkönnyebben és a leggyorsabban mozgósítható energiaforrást jelentik a szervezet számára. A sejtek, és különösen az agysejtek megfelelő működéséhez a vér szállítja a szükséges cukrokat, így a vérben folyamatosan található változó mennyiségű cukor, glükóz (vércukor). A sejtek a vérben megtalálható cukrot a hasnyálmirigy által termelt inzulin segítségével tudják csak felvenni és hasznosítani. Az agysejteknek naponta körülbelül 120-140 gramm cukorra van szüksége, amelyet folyamatosan kell a szervezetnek biztosítania, mivel az agy nem képes a cukrot elraktározni. Az agy az egész test energiafogyasztásának mintegy 20%-áért felelős.

A táplálkozás során bevitt, de a sejtek által fel nem használt cukrok egy meghatározott része a vérben folyamatosan megtalálható, nagyobb mennyiségben pedig a zsírszövetben, az izomzatban, valamint a májban kerül elraktározásra. Erősebb, fokozottabb igénybevétel esetén ezekből a raktárakból használja fel a szervezet a szükséges mennyiségű cukrot.

Egészséges működés esetén a vér cukorszintje egy meghatározott sávban mozog. Étkezések után kissé megemelkedik, majd újból lecsökken, és ez így ismétlődik naponta akár többször is, azonban soha nem lép át egy bizonyos határértéket.

Bizonyos esetekben azonban a vér cukorszintje a normálistól magasabbra emelkedik, és ennek mértékétől függően cukorbetegségről, vagy cukorbetegséget megelőző állapotról beszélünk. A továbbiakban a ritkábban szóba kerülő, a cukorbetegséget megelőző állapottal, orvosi kifejezéssel élve a prediabétesszel foglalkozunk részletesebben.

 

Prediabétesz: a cukorbetegség előszobája, számos kockázattal

A prediabétesz egy köztes állapotot jelent a normál vércukorszint és a cukorbetegség között. Ebben az állapotban lényegében a vércukorszint már magasabb a normálisnál, de mégsem olyan magas, hogy cukorbetegségnek lehessen nevezi. Egyes kutatások szerint ez az állapot körülbelül 10 évig áll fenn, amíg végül kezeletlen állapotban kialakul a cukorbetegség és egyéb szövődmények. Azonban a cukorbetegséget megelőző állapot fennállásának időtartamát számos külső és belső tényező is befolyásolja.

A prediabéteszben szenvedő betegeknél nagyon magas a súlyos szövődmények kockázata, különösen a cukorbetegség kialakulásának kockázata, az akár végezetes kimenetelű szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, valamint a különféle vesebetegségek kialakulásának kockázata is. Ugyanakkor ha időben felismerésre kerül ez az állapot, és ennek megfelelően időben kezelést kap a beteg, ezek a kockázatok jelentős mértékben csökkenthetők, mi több, a szövődmények kialakulása akár meg is előzhető.

A prediabétesz fogalma az 1970-es évek végén jelent meg a szakirodalomban, és a vércukorszint szabályozási zavar legkorábban felismerhető szakaszának meghatározására kezdték el használni. Eleinte csak a károsodott, vagy csökkent glükóztoleranciát (IGT) sorolták a prediabéteszes állapotok közé, vagyis azt az állapotot, amikor a terheléses vércukorvizsgálat (orális glükóztolerancia teszt, OGTT) 120 perces mérésének eredménye 7,8 mmol/l és 11,1 mmol/l között van. Ezt a meghatározást mind az Amerikai Diabétesz Szövetség (ADA), mind az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elfogadta.

Ezt követően, az 1990-es évek végén az emelkedett éhomi vércukorszint (IFG) kategóriáját is a prediabéteszes állapotok közé sorolták. Károsodott, vagy más néven emelkedett éhomi vércukorszintnek tekintjük a 6,1 mmol/l és 6,9 mmol/l közötti értékeket.

Néhány évvel később egy újabb kritériummal bővült a prediabéteszes állapot meghatározása. Ennek értelmében egy új, hemoglobin alapú definíciót is bevezettek a diagnosztizálásra. A hemoglobin a vörösvérsejtek alkotóeleme, amelynek fontos szerepe van az oxigén szállításban, és a vér piros színéért is felelős. Ehhez a molekulához erősen kötődik a glükóz is, a vér cukorszintjével arányos mértékben. Az így létrejövő, úgynevezett glikált hemoglobinok (HbA1c) a vörösvérsejtek élettartamának teljes ideje (körülbelül 120 nap) alatt megtalálhatók a vérben, és megfelelő laboratóriumi vizsgálattal mérhető a mennyiségük. A vizsgálat eredménye egy százalékos érték, amely alapján meghatározható, hogy az elmúlt körülbelül 3 hónapban mennyi volt a vér átlagos cukorszintje. A HbA1c értékből egy képlet segítségével kiszámítható ugyanezen időszak átlagos vércukorértéke is. Prediabéteszben ez az érték 5,7 és 6.4% között van. Amerikában ezt a kritériumot is a prediabéteszes állapotok közé sorolják, azonban a WHO nem támogatja a HbA1c érték használatát a prediabétesz meghatározására.

A Magyar Diabétesz Társaság 2017. évben kiadott szakmai irányelve szerint Magyarországon az emelkedett éhomi vércukorértéket (IFG), és a csökkent glükóztoleranciát (IGT) tekintjük prediabéteszes állapotnak. Ezzel együtt szakmai körökben elfogadott itthon a HbA1c értékre vonatkozó kritérium is, de az említett irányelvnek nem képezi részét.

 

Normális glükóztolerancia

  • éhomi vércukorszint: < 6,0 mmol/l
  • OGTT 120 perces érték: < 7,8 mmol/l

 

Emelkedett éhomi vércukorérték (IFG)

  • éhomi vércukorszint: 6,1 – 6,9 mmol/l
  • OGTT 120 perces érték: < 7,8 mmol/l

 

Csökkent glükóztolerancia (IGT)

  • éhomi vércukorérték: < 7,0 mmol/l
  • OGTT 120 perces érték: 7,8 – 11,1 mmol/l

 

Cukorbetegség (DM)

  • éhomi vércukorérték: > 7,0 mmol/l
  • OGTT 120 perces érték: > 11,1 mmol/l

 

 

Egy kis statisztika, néhány számadattal

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) néhány évvel ezelőtt elvégzett egy becslést, amelynek értelmében világviszonylatban a teljes lakosság körülbelül 7,5%-a lehet érintett csökkent glükóztoleranciában. Ez közel 400 millió 18-99 éves felnőttnek felel meg, akiknek 48%-a 50 év alatti, és körülbelül 28%-a 20 és 39 év közötti korcsoportba tartozik.  2045-re számuk elérheti az 587 millió főt is. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ez a becslés kizárólag az IGT kritériuma alapján került meghatározásra, tehát nem vette figyelembe az IFG és a HbA1c kritériumokat, amely alapján valószínűsíthető, hogy ezek a százalékos arányok sokkal magasabbak lehetnek.

Hazai viszonylatban a prediabétesz a lakosság akár 30-50%-át is érintheti.

Az életkor és a testtömeg-index (BMI) a prediabétesz kialakulását meghatározó két legerősebb kockázati tényező. Számos kutatás mutatja, hogy a prediabétesz aránya az életkor emelkedésével erősen növekszik, és lényegesen magasabb az elhízott egyének körében, mint a normál testsúlyú felnőttek között. Az önbevallásuk szerint prediabéteszben szenvedők több mint 80%-a túlsúlyos vagy elhízott.

 

Pár szóban a cukorbetegséget megelőző állapot szövődményeiről

Számos kutatás eredménye világított rá arra, hogy a prediabéteszben érintettek szempontjából kicsit sem elhanyagolhatók az állapottal szorosan együttjáró szövődmények kialakulásának kockázata sem. Az erről szóló szakirodalom elsősorban, de természetesen nem kizárólagosan a cukorbetegséget, valamint a szívet és az érrendszert érintő megbetegedések kockázatát említi meg, így a következőkben ezzel foglalkozunk pár szóban, röviden.

 

Cukorbetegség kialakulásának kockázata

A prediabéteszes egyének jelentős részénél sajnos idővel kialakul az úgynevezett 2-es típusú cukorbetegség. Vagyis a vércukorértékeik – mind az éhomi, mind a terheléses, mind pedig a HbA1c – a cukorbetegség diagnózisának felállításához szükséges mértékig, illetve afölé emelkednek. Értelemszerűen a későbbi cukorbetegség kialakulásának kockázata azokat az egyéneket veszélyezteti, akiknek a legmagasabb éhomi glükóz, 120 perces terheléses glükóz vagy HbA1c értékük a prediabetikus tartományon belül van. Ebből következik az is, hogy ha ezen értékeket a megfelelő terápiákkal, életmódmódosításokkal sikerül csökkenteni, mi több, a prediabéteszes tartományok alá vinni, tehát sikerül a prediabéteszes állapotot megszűntetni, a cukorbetegség kockázata is jelentős mértékben csökken.

 

Szív- és érrendszeri szövődmények kialakulása

Számos kutatás támasztotta alá azt a tényt, miszerint a prediabéteszes egyéneknél nagy a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezőinek terhe. 2010-ben egy közel 700 000 főből álló populáció vizsgálata során kimutatták, hogy a szívkoszorúér megbetegedés kialakulásának kockázata 25%-kal magasabb volt azoknál, akiknél az éhomi glükóz érték 5,6 és 6,1 mmol/l között volt, mint azoknál, akiknek 3,9 és 5,6 mmol/l között volt ez az érték. Egy másik kutatás is igazolta, hogy a koszorúér betegség rizikónövekedése kb. 10% volt IGT és 20% IFG esetében. Szintén emelkedett rizikót találtak szélütésre vonatkozóan is, és kiemelték, hogy a kockázat növekedését az 5,5 mmol/l-es éhomi vércukorérték felett már észlelték.

Egy, az amerikai lakosság egészségi és tápláltsági állapotának mérési adatait összegyűjtő adatbázis 2011–2014-es adatainak elemzése szerint a prediabéteszes felnőtteknél számottevően magas volt a magas vérnyomásbetegség előfordulása (36,6%), a vérzsírok egyensúlyhiánya (51,2%), fehérjeürítés (7,7%) vagy beszűkült vesefunkciók (4,6%). Összességében a 10 éven belül bekövetkező, végzetes kimenetelű szív-érrendszeri események kockázata (CV-SCORE) körülbelül 7%-kal emelkedett.

Emellett két másik, nagyszabású kutatás kimutatta azt is, hogy ha egy beteg HbA1c szintje a normálistól magasabb, jelentősen növekszik a szemfenéken található, a látásért felelős ideghártya (retina) apró ereinek károsodásának, az idegrostok károsodásának, valamint a veseerek károsodásának kockázata. Ugyanakkor, ha a magas HbA1c szintet 1%-kal sikerül csökkenteni, ezen előbbi szövődmények kialakulásának kockázata akár 25%-kal is csökkenhet, továbbá 19%-kal csökken a szürkehályog kialakulásának kockázata, 16%-kal kisebb lesz a valószínűsége szívelégtelenség kialakulásának, és akár 43%-kal kisebb valószínűséggel alakul ki végtagi érbetegség, amely a végtagamputációk leggyakoribb oka.
Az elhalálozás kockázata

Nagyszámú résztvevő bevonásával végzett kutatások bizonyították a prediabéteszes állapot elhalálozást fokozó hatását is. Így például egy több mint 12 millió személy 10 éves utánkövetésével járó kutatás során azt találták, hogy az emelkedett éhomi vércukorértékek további 1 mmol/l-es emelkedése az elhalálozás 10-32%-os növekedésével jár.

 

Mint látható, számos kutatás igazolja, hogy ez a jóindulatúnak tűnő állapot egyértelműen jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy világ- és hazai viszonylatban is jelentősen megnövekedjen a szív- és érrendszeri betegségek megjelenése, mint szövődmény, akár végzetes kimenetelű formában is. Ugyanakkor, ha időben felismerésre kerül ez az állapot, megfelelő életmódváltoztatással és orvosi segítséggel megelőzhetők, vagy adott esetben vissza is fordíthatók a kialakult szövődmények. Így nagyon fontos odafigyelni, és rendszeresen igénybe venni a rendelkezésre álló, akár otthoni vérvétel keretében, beutaló nélkül is elérhető áron igényelhető laboratóriumi szűréseket, valamint a honlapunkon is elérhető, ingyenes FINDRISK és CV-SCORE rizikófelmérő teszteket.

 

 

Felhasznált irodalom
BREINTENBACH, Zita; UNGÁR, Tamás Lászlóné; DR. POLYÁK, Éva, SZABÓ, Zoltán. A klinikai táplálkozástudomány alapjai. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2021
JÁRAI, Zoltán; WITTMANN, István. Prediabétesz és kardiovaszkuláris kockázat. Cardiologia Hungarica, 2018, 48.3: 221-225. DOI: 10.26430/CHUNGARICA.2018.48.3.221
FEKETE, Krisztina. Édes élet – édes étel, és ami mögötte van. Egészségfejlesztés, LIV. évfolyam, 2013. 1—2. szám
Ram Jagannathan, João Sérgio Neves, Brenda Dorcely, Stephanie T Chung, Kosuke Tamura, Mary Rhee & Michael Bergman (2020) The Oral Glucose Tolerance Test: 100 Years Later, Diabetes, Metabolic Syndrome and Obesity, 13:, 3787-3805, DOI: 10.2147/DMSO.S246062
Justin B. Echouffo-Tcheugui, Elizabeth Selvin. Prediabetes and What It Means: The Epidemiological Evidence. Annual Review of Public Health 2021 42:1, 59-77
Guide to HbA1c. Diabetes.co.uk health platform and patient-support network

 


 

 

AJÁNLOTT CIKKEINK

 

D-vitamin szerepe az egészségünk fenntartásában

Kutatások igazolják a D-vitamin jelentőségét számos megbetegedés megelőzésében. A következő cikkben erről a vitaminról osztunk meg néhány információt.

Adiponektin - elhízás, inzulinrezisztencia, daganatok

Adiponektin. Erről a nagy jelentőséggel bíró hormonról, és annak szervezetünkben kifejtett hatásairól írunk ebben a cikkünkben.

Érvényes orvosi beutaló: mit is kell erről pontosan tudnunk?

Ez a cikk a társadalombiztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokhoz szükséges érvényes orvosi beutaló részleteiről szól.

Tetszett? Kérjük, ossza meg másokkal is!

Facebook
Email