---
title: "Vasút a testünkben – vasanyagcsere a szervezetünkben"
url: https://www.vervetelotthon.hu/vasanyagcsere/
date: 2024-04-04
modified: 2026-09-25
lang: hu
author: "Urbán Zsombor"
description: "A vassal kapcsolatos ismereteink között sajnos számos tévhit meglapul. Ezzel az áttekintéssel szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzünk a vasanyagcsere témájában."
categories:
  - "Otthoni vérvétel"
tags:
  - "beutaló"
  - "Dunakeszi"
  - "ferritin"
  - "Fót"
  - "fóti labor"
  - "kiszállásos vérvétel"
  - "labor"
  - "laboratórium"
  - "laborbeutaló"
  - "laborvizsgálat"
  - "magán vérvétel"
  - "magánlabor"
  - "magánlaboratórium"
  - "magánvérvétel"
  - "Mogyoród"
  - "otthoni vérvétel"
  - "Synlab"
  - "synlab vérvétel"
  - "transzferrin"
  - "Urbán Zsombor"
  - "vas"
  - "vashiány"
  - "vérkép"
  - "vérszegénység"
  - "vérvétel"
  - "vérvétel eredmény"
  - "vérvétel háznál"
  - "vérvétel otthon"
image: https://www.vervetelotthon.hu/wp-content/uploads/2024/04/vasanyagcsere.png
word_count: 1885
---

# Vasút a testünkben – vasanyagcsere a szervezetünkben

## Főbb tanulságok

- A szervezet vasának legnagyobb része a vörösvértestek hemoglobinjában található, kisebb része az izmokban és a vasraktárakban (máj, lép, csontvelő).
- A vas főként a patkóbélben és a vékonybél felső szakaszán szívódik fel; a C-vitamin elősegíti, a fitátok, polifenolok és bizonyos körülmények között a kalcium gátolják a felszívódást; a hemvas jobban hasznosul, mint a növényi nem-hem vas.
- A napi vasveszteség csak kb. 1 mg, de menstruáció, várandósság és vérzések esetén jelentősen nőhet; vashiányra leginkább a gyermekek, serdülők, fogamzóképes és várandós nők, valamint a kevés húst fogyasztók veszélyeztetettek.
- A szérumvas önmagában nem alkalmas a vasraktárak megítélésére; a vasanyagcsere értékeléséhez ferritin, transzferrin és transzferrinszaturáció, szükség esetén sTfR és teljes vérkép is szükséges.
- Az alacsony ferritin erősen támogatja a vashiány diagnózisát, de gyulladás esetén a ferritin megemelkedhet, ezért a magas érték önmagában nem bizonyít vastúlterhelést.
- A vizsgálatokhoz éhgyomorra kell lenni, és a szájon át történő vaspótlást legalább 2 héttel előtte fel kell függeszteni; a vizsgálat háziorvosi beutalóval vagy magánvérvétel keretében, otthoni vérvétellel is elvégezhető Fóton, Dunakeszin és Mogyoródon.

![Vasanyagcsere a szervezetünkben.](https://www.vervetelotthon.hu/wp-content/uploads/2024/04/vasanyagcsere.png)
A szervezetünk megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen anyagok hiánya, vagy éppen felhalmozódása a legtöbb esetben érzékelhető hatást, panaszt, tünetet okoz mindennapi életünkben. Az egyik ilyen anyag a szervezetünk számára a vas, amiről nagyon sok információnk van, és szinte mindenki tudja, ha erősen hullik a hajunk, vagy tartósan fáradtak, kimerültek vagyunk, esetleg nehezen tudunk koncentrálni, akkor bizony valószínűleg a vasanyagcsere területén van valami hiba. Ugyanakkor a vassal kapcsolatos ismereteink között sajnos számos tévhit is meglapul. Ezért ezzel az áttekintéssel szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy pontos információkkal rendelkezzünk a vasanyagcsere témájában.

## A vas útja a szervezetünkben, a vasanyagcsere
Hogy hol található vas a szervezetünkben? Erre a kérdésre mindenki tudja a választ: a vérünkben. Egy felnőtt ember szervezete általában néhány gramm vasat tartalmaz. Ennek legnagyobb része a vörösvértestek hemoglobinjában található, kisebb része pedig az izmokban, illetve a vasraktárakban – elsősorban a májban, a lépben és a csontvelőben – van jelen.

A vasanyagcsere kezdete az étkezéssel kezdődik. A vas a táplálék útján jut szervezetünkbe. A szervezet napi tényleges vasvesztesége általában csak körülbelül 1 mg nagyságrendű, ezt azonban a táplálékkal ennél nagyobb mennyiségben bevitt vasból kell fedezni, mivel a bélrendszerben elfogyasztott vasnak csak egy része szívódik fel. A szükséglet életkortól, nemtől és élettani állapottól függ; menstruáció és várandósság idején például nagyobb lehet.

A vasanyagcsere következő lépése a gyomorban megy végbe. A gyomorban a savas környezet elősegíti a táplálékkal bevitt vas oldhatóságát és a felszívódásra való előkészítését. A vas tényleges felszívódása azonban elsősorban a patkóbélben és a vékonybél felső szakaszán történik.

Ugyanakkor fontos, hogy nem minden étkezési vasra ugyanaz a felszívódási arány jellemző.

A hemvas általában jobban hasznosul, míg a nem-hem vas felszívódását sokkal erősebben befolyásolja az étrend összetétele.

A vas felszívódását számos táplálkozási tényező képes befolyásolni. Így többek között az aszkorbinsav (C-vitamin) jelentősen növeli a vasfelvételt az emésztőrendszerben azáltal, hogy átalakítja a táplálékkal bevitt vasat jobban oldható és ezáltal jobban felszívódó formává. A C-vitamin elsősorban a növényi eredetű, nem-hem vas felszívódását segíti jobban elő. A vas hasznosulását ugyanakkor több étrendi tényező is befolyásolja; ilyenek például a fitátok, a polifenolok és bizonyos körülmények között a kalcium. A felszívódásra negatívan hatnak a fitát tartalmú növényi élelmiszerek (elsősorban gabonafélék) is, mitöbb a fitát a vasfelszívódás egyik fő gátlója.

A felszívódás - számos más anyaghoz hasonlóan - a patkóbélben (duodenum, nyombél, epésbél, tizenkét ujjnyi bél) megy végbe. A felszívódott vas a bélhámsejtekből a ferroportin nevű fehérjén keresztül jut a vérbe, ahol a transzferrinhez kapcsolódva szállítódik. Ennek a folyamatnak az egyik legfontosabb szabályozója a májban termelődő hepcidin hormon, amely a szervezet vasellátottságához igazítja, hogy mennyi vas kerülhessen a vérkeringésbe. A transzferrin a vasat a csontvelőbe szállítja, ahol a szervezet felhasználja a vérképzés során a hemoglobin előállításához. A vérképzés során fel nem használt mennyiség jelentős része egy másik fehérjéhez, a ferritinhez kötődve a májban, lépben, a bél nyálkahártyájában raktározódik, ahonnan szükség esetén a transzferrinhez kötődő vas mennyiségének visszapótlása is megtörténik.

![Vas, vasanyagcsere, transzferrin, ferritin, hemoglobin](https://www.vervetelotthon.hu/wp-content/uploads/2024/04/vasanyagcsere-1.png)

###### Vasanyagcsere a szervezetünkben. Urbán Zsombor © 2024. Minden jog fenntartva!

## A vas helye és szerepe a szervezetünkben
Ahogy az előzőekben írtuk, a felszívódott vas jelentős része a vörösvértestek képzése során a hemoglobin előállításában használódik fel. A magzati szervezetben az első pillanattól kezdve megkezdődik a vörösvértest képzése, kezdetben a szikhólyagban, majd a májban, lépben és a csontvelőben is. A megszületés után már kizárólag csak a csontvelőben termelődnek a vér alakos elemei, ahol a képzés lényegében folyamatos.

A vörösvértestek képződését több tényező szabályozza, ezek közül az egyik legfontosabb a szervezet oxigénellátottsága. Ha a szövetek oxigénellátása csökken, a vesék fokozzák az eritropoetin nevű hormon termelését. Ez a csontvelőben serkenti a vörösvértest-képződést.

Egészséges férfiak vére literenként 4,5-5,5 tera (ezermilliárd, azaz billió) vörösvértestet tartalmaz, míg a női szervezetben 4-5 T/l a vörösvértestek száma, vagyis egy egészséges felnőtt szervezetében több mint 20 000 milliárd ilyen sejt kering folyamatosan. Ezek a sejtek egy nagyon fontos vastartartalmú fehérjekomplexet is tartalmaznak, amelyek az előbb említett csontvelői érés során jönnek létre. Ez a vastartalmú fehérjekomplex a hemoglobin, amelynek legfőbb funkciója az oxigén elszállítása a tüdőkből a sejtekig. Egy felnőtt ember vére literenként 150-160 g, és vörösvértestenként mintegy 270 millió hemoglobin molekulát tartalmaz.

A hemoglobin egy nagyon összetett és bonyolult folyamat eredményeképpen jön létre, amely során a létrejövő vaskomplexek összekapcsolódnak a speciális fehérjemolekulákkal. A hemoglobinban található vaskomplexek felelősek az oxigénkötő képességért, és a vér vörös színéért is. Minden hemoglobinmolekula 4 oxigénmolekulát képes megkötni, amelynek eredményeképpen 1 g hemoglobin 1,34 ml oxigén felvételére képes.

Az egészséges szervezetben többféle hemoglobin molekula variáció található meg, az eltérést a fehérjeláncok különbözősége okozza. Így például a magzati szervezetben nagyobb mennyiségben fellelhető hemoglobin nagyobb oxigénkötő képességgel bír, vagyis könnyebben veszi fel és nehezebben adja le az oxigénmolekulákat, mint a felnőtt szervezetben megtalálható hemoglobin molekulák.

## A vasanyagcsere végső állomása
Az érett vörösvértestek átlagosan körülbelül 120 napig élnek a szervezetünkben. Az elöregedett vörösvértesteket elsősorban a lépben, a májban és a csontvelőben található falósejtek (makrofágok) távolítják el a keringésből. A hemoglobin lebontása során felszabaduló vas nagy része újrahasznosul, és transzferrinhez kötődve visszakerül a vérkeringésbe.

A csontvelőben fel nem használt vas egy csekély része kiválasztódik, eltávozik a szervezetből a bőr és különféle nyálkahártyák hámlásával, azonban ezek a veszteségek naponta mindösszesen körülbelül 1 mg-ot tesznek csak ki. Menstruáció során további, egyénenként jelentősen változó mennyiségű vasat veszítünk. Erős menstruációs vérzés esetén ez a veszteség jelentősen megnőhet, és hozzájárulhat a vashiány kialakulásához. Ezeken kívül egyéb vérzések, valamint várandósság során is számottevő vasmennyiséget képes a szervezet elveszíteni.

## Ha felborul a vasanyagcsere egyensúlya
Az előzőekben már láthattuk, hosszú és bonyolult utat jár be szervezetünkben a táplálékkal bejuttatott vas, és sajnos nem ritka az, hogy ebben az összetett útban valahol hiba csúszik be, aminek eredménye az lesz, hogy felborul az egyensúly. Leggyakrabban hiány lesz a vasból, vagyis a bevitt, vagy éppen a felszívódott mennyiség nem egyenlíti ki a szervezet igényét. Ennek oka lehet a kevés bevitel, vagy felszívódási zavar, de oka lehet a túlzott mértékű vasvesztés is.

### Vashiány
A vashiány olyan állapot, amikor a szervezet vasraktárai fokozatosan kimerülnek, és a rendelkezésre álló vas már nem elegendő a szervezet szükségleteinek biztosításához. A vashiány kezdetben úgy is fennállhat, hogy a hemoglobinszint még normális. Ha a hiány tartóssá válik és súlyosbodik, kialakulhat a vashiányos vérszegénység.

Vashiány kialakulása szempontjából leginkább a gyermekek, serdülők és fogamzóképes nők - különösen a várandósság alatt -, valamint azok az egyének veszélyeztetettek, akik egyhangú növényi alapú étrend szerint táplálkoznak, és egyáltalán vagy csak nagyon kevés húst fogyasztanak. A növényi alapú étrendet követők esetében a vasbevitelre és a vasforrások megfelelő kombinációjára különösen érdemes figyelni, mivel a növényi élelmiszerekben található nem-hem vas általában rosszabbul szívódik fel, mint az állati eredetű hem vas.

Gyermekek és serdülők esetében a gyors növekedés miatt alakulhat ki vashiány. Nők esetében pedig a fő ok a menstruáció, különösen erős vérzés esetén. Várandósság alatt pedig a méhlepény és a magzat gyors növekedése miatt emelkedik meg jelentősen a vasszükséglet.

### Vérszegénység
A vérszegénység (anémia) az az állapot, amikor az egységnyi térfogatú vérben számottevően lecsökken a vörösvértestek száma, illetve a hemoglobin mennyisége. A vérszegénység világszerte jelentős népegészségügyi probléma. Kialakulásában a vashiány fontos szerepet játszik, de az anémiának számos más oka is lehet, például vérvesztés, vitaminhiány, krónikus gyulladás és betegségek, fertőzések, illetve öröklött vérképzőszervi eltérések.

## Laborvizsgálatok a vasanyagcsere feltérképezéséhez
A vasanyagcsere leggyakoribb zavara, a vashiány és az ebből eredő vérszegénység fokozatosan, több lépésben alakul ki, és különböző laboratóriumi mérések segítségével elég jól értékelhető, mitöbb elengedhetetlenek a helyes diagnózis felállításához is. A következőkben áttekintjük azokat a laboratóriumi vizsgálatokat, amelyek segítenek pontos képet adni szervezetünkben zajló vasanyagcsere állapotáról.

### Szérumvas (SeFe)
A** leggyakrabban kért laborvizsgálat**, azonban sajnos sokszor tévesen csak ebből az egy értékből történik meg a vasanyagcsere aktuális állapotának meghatározása. **A szérumvas önmagában nem alkalmas a szervezet vasraktárainak megbízható megítélésére.** Értéke napszaki és biológiai ingadozást mutat, és számos állapot befolyásolhatja. A vasanyagcsere megítéléséhez ezért más paraméterekkel, különösen ferritinnel és – az adott klinikai helyzettől függően – transzferrinszaturációval együtt kell értékelni. Ezért a pontos képhez **mindenképpen szükséges további**, a következőkben részletezett **vizsgálatok elvégzése is**.

### Transzferrin
Mint fentebb írtuk, a transzferrin a vér fő vasszállító fehérjéje. Ezt a fehérjét a májsejtek állítják elő. Minden transzferrin molekulán két kötőhely található, amelyhez a vas kapcsolódik. A laborvizsgálat során a **vérben található transzferrin mennyiségét**, valamint a **kötőhelyek százalékos telítettségét** (transzferrin szaturáció) mérik. Vashiány esetén a transzferrin szintje emelkedik, a transzferrin szaturáció mértéke pedig csökken. Ugyancsak csökken a vérben a transzferrin szint gyulladásos reakciókban, ami egyfajta immunvédekezés, ugyanis számos kórokozó számára is szükséges a vas, azonban a keringő transzferrin szint csökkenésével csökken az elérhető vas mennyisége is.

### Szolubilis transzferrin receptor (sTfR)
A szolubilis transzferrinreceptor (sTfR) szintje **a sejtek vasigényéről adhat információt**. Vashiányban jellemzően emelkedik, és előnye, hogy értékét a gyulladás általában kevésbé befolyásolja, mint a ferritinét. Ugyanakkor más állapotokban, például fokozott vörösvértestképzés esetén is emelkedhet, ezért **önmagában nem tekinthető a vashiány specifikus bizonyítékának**.

### Ferritin
Mint írtuk, a ferritin egy vasraktározó fehérje, amely szükség esetén felszabadítja és így biztosítja a szervezet működéséhez nélkülözhetetlen vasat. A ferritin szint meghatározásával egy megközelítőleg pontos képet kapunk a szervezet aktuális vasraktárainak állapotáról. A laborvizsgálat során a vérben keringő ferritin mennyiséget mérik, amely szoros kapcsolatban áll a vasraktárként is funkcionáló szövetek ferritin szintjével.

Ugyanakkor a transzferrinhez hasonlóan a ferritin is részt vesz a szervezet immunvédekezésében, így gyulladás esetén megemelkedik a szintje a vérben. Ennek az az oka, hogy a különböző kórokozók elől a keringő vasat a szervezet a raktárakba menekíti. Szintén megemelkedhet a szérum ferritin szintje abban az esetben, ha a ferritinben gazdag szövetek (például máj, lép, csontvelő) károsodnak, és így a szövetekből felszabaduló ferritin a keringésbe jut.

Összefoglalva tehát: az alacsony ferritin erősen támogatja a vashiány diagnózisát, a magas ferritin viszont önmagában nem bizonyítja a vastúlterhelést.

### Teljes vérkép
A teljes vérkép vizsgálat valójában csak a vérben található alakos elemek vizsgálatát jelenti, és nem tévesztendő össze az [egyéb rutin vizsgálatokkal](https://www.vervetelotthon.hu/araink/), amikor egy összetettebb, teljesebb képet kapunk a vérben található anyagokról (vesefunkció, májfunkció, ionok, stb.). A vérben található alakoselemek a vörösvértestek, fehérvérsejtek és a vérlemezkék. A laborvizsgálat keretében ezen alakos elemek számát, típusait, méretüket, és egyéb jellemzőiket elemzik. Vashiány esetén elsősorban a vörösvérsejtek száma, a hemoglobin mennyisége, a vörösvértestek átlagos térfogata (MCV), a vörösvértestek átlagos hemoglobintartalma és koncentrációja (MCH, MCHC) szolgál fontos és hasznos információval.

Az előzőekben felsorolt laborvizsgálatok - és néhány más, a vashiány diagnózisát pontosító vizsgálat - megfelelő elvégzéséhez és az eredmények helyes értékeléséhez [éhgyomorra kell lenni](https://www.vervetelotthon.hu/gyakori-kerdesek/), és a szájon át történő vaspótlást legalább 2 héttel a vizsgálat előtt fel kell függeszteni, mivel ezen vizsgálatok közül több is megköveteli ezen feltételek teljesülését.

## Otthoni vérvétel a vashiány felderítésében
Tekintettel arra, hogy a vashiány számos, kevésbé súlyos és akár súlyosabb probléma oka is lehet, a hiány gyanúja esetén mindenképpen ajánlott a fenti laborvizsgálatokat elvégeztetni, de akkor is hasznos lehet a vérvétel, ha csak azt szeretnénk látni, milyen a vasanyagcsere a szervezetünkben.

A vizsgálatok elvégzéséhez háziorvos állíthat ki beutalót, de akár [érvényes orvosi beutaló](https://www.vervetelotthon.hu/ervenyes-orvosi-beutalo/) nélkül, magánvérvétel keretében is elvégezhetők ezek a mérések. A vizsgálatokhoz szükséges, [otthon igénybe vehető vérvételben](https://www.vervetelotthon.hu/az-otthoni-vervetelrol/) Fóton, Dunakeszin és Mogyoródon készséggel állunk mindenki rendelkezésére.

##### Felhasznált irodalom
 

- European Association for the Study of the Liver. EASL Clinical Practice Guidelines on haemochromatosis. *J Hepatol.* 2022;77(2):479-502. doi:10.1016/j.jhep.2022.03.033.- Ormai S. Élettan‑kórélettan. Semmelweis Kiadó, Budapest. 1999.- Abbaspour N, Hurrell R, Kelishadi R. Review on iron and its importance for human health. *J Res Med Sci.* 2014 Feb;19(2):164–174. PMID: 24778671; PMCID: PMC3999603. Elérhető: `https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3999603/`- World Health Organization. Guideline on haemoglobin cutoffs to define anaemia in individuals and populations. Geneva: World Health Organization; 2024. ISBN 978-92-4-008854-2.- EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies (NDA). Scientific Opinion on Dietary Reference Values for iron. EFSA J. 2015;13(10):4254. doi:10.2903/j.efsa.2015.4254.- Snook J, Bhala N, Beales ILP, Cannings D, Kightley C, Logan RPH, et al. British Society of Gastroenterology guidelines for the management of iron deficiency anaemia in adults. Gut. 2021;70(11):2030-2051. doi:10.1136/gutjnl-2021-325210.- European Association for the Study of the Liver. EASL Clinical Practice Guidelines on haemochromatosis.- Móra B. Mi a transzferrin és a transzferrin szaturáció? Alacsony és magas értékek okai. Medy.hu. 2022. január 19. Elérhető: https://medy.hu- Synlab Magyarország. Laboratóriumi vizsgálati tájékoztatók és szakmai anyagok. Elérhető: https://synlab.hu- LabTestOnline Magyarország. Laboratóriumi vizsgálatok beteg‑tájékoztató adatbázisa. Elérhető: https://labtestonline.hu

## Frequently Asked Questions

**Q: Elég-e a szérumvas mérése a vashiány megállapításához?**
A: Nem. A szérumvas a leggyakrabban kért vizsgálat, de önmagában nem alkalmas a vasraktárak megbízható megítélésére, mert értéke napszakonként ingadozik, és számos állapot befolyásolja. A vasanyagcsere pontos megítéléséhez ferritin, transzferrin és transzferrinszaturáció, szükség esetén szolubilis transzferrin receptor (sTfR) és teljes vérkép vizsgálata is szükséges.

**Q: Mit mutat a ferritin, és mit jelent, ha magas?**
A: A ferritin vasraktározó fehérje, szintje megközelítőleg pontos képet ad a szervezet vasraktárairól. Az alacsony ferritin erősen támogatja a vashiány diagnózisát. Gyulladás esetén vagy ferritinben gazdag szövetek (pl. máj) károsodásakor azonban a ferritin megemelkedhet, ezért a magas érték önmagában nem bizonyítja a vastúlterhelést.

**Q: Hogyan kell felkészülni a vasanyagcsere-vizsgálatra?**
A: A vizsgálatokhoz éhgyomorra kell lenni, és a szájon át szedett vaspótlást legalább 2 héttel a vérvétel előtt fel kell függeszteni, mert több vizsgálat is megköveteli ezeket a feltételeket.

**Q: Kik veszélyeztetettek leginkább a vashiányra?**
A: Leginkább a gyermekek és serdülők (a gyors növekedés miatt), a fogamzóképes nők (különösen erős menstruáció esetén), a várandósok, valamint azok, akik egyhangú, növényi alapú étrendet követnek, és nem vagy csak nagyon kevés húst fogyasztanak, mivel a növényi eredetű vas rosszabbul szívódik fel.

**Q: Mi segíti és mi gátolja a vas felszívódását?**
A: A C-vitamin jelentősen növeli a vasfelvételt, elsősorban a növényi eredetű, nem-hem vas esetében. Gátolják a felszívódást a fitátok (elsősorban a gabonafélékben), a polifenolok és bizonyos körülmények között a kalcium. Az állati eredetű hemvas általában jobban hasznosul, mint a növényi nem-hem vas.
