Otthon. Kényelmesen.

Vasút a testünkben – vasanyagcsere a szervezetünkben

Vas, vasanyagcsere, transzferrin, ferritin, hemoglobinA szervezetünk megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen anyagok hiánya, vagy éppen felhalmozódása a legtöbb esetben érzékelhető hatást, panaszt, tünetet okoz mindennapi életünkben.

Az egyik ilyen nélkülözhetetlen anyag a szervezetünk számára a vas, amiről nagyon sok információnk van, és szinte mindenki tudja, ha erősen hullik a hajunk, vagy tartósan fáradtak, kimerültek vagyunk, esetleg nehezen tudunk koncentrálni, akkor bizony valószínűleg a vasanyagcsere területén van valami hiba.

Ugyanakkor a vassal kapcsolatos ismereteink között sajnos számos tévhit is meglapul. Éppen ezért ezzel az áttekintéssel szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy pontos ismeretekkel, információkkal rendelkezzünk a vasanyagcsere témájában.

 

A vas útja a szervezetünkben, a vasanyagcsere

Hogy hol található vas a szervezetünkben? Erre a kérdésre mindenki tudja a választ: a vérünkben. Ez azonban csak háromnegyed részben igaz. A felnőtt szervezet összesen körülbelül 4-6 g vasat tartalmaz, ebből körülbelül 2,5-4 g található meg a vérünkben, azon belül is a hemoglobinban. A fennmaradó rész pedig az izomzatban, illetve a vasraktárakban (máj, lép, csontvelő, bélnyálkahártya) lelhető fel. Ez utóbbiban mintegy 1-1,5 g.

A vasanyagcsere kezdete az étkezéssel kezdődik. A vas a táplálék útján jut szervezetünkbe. A férfiaknak naponta 1-2 mg, a nőknek – figyelembe véve a menstruációs vérvesztés, a várandósság és a szoptatás alatti vasigény növekedését is – naponta 2-5 mg a szükséglete ebből az anyagból.

A vasanyagcsere következő lépése a gyomorban megy végbe. A táplálékkal bevitt vasat a gyomornedv sósavtartalma alakítja át felszívódásra alkalmas formává. Az elfogyasztott mennyiségből jellemzően alacsony, egy visszacsatoló mechanizmus jelzése alapján, valamint a táplálékban található vas fizikai formájától függően 5% és 35% közötti mennyiség szívódik csak fel.

A vas felszívódását számos táplálkozási tényező képes befolyásolni. Így többek között az aszkorbinsav (C-vitamin) jelentősen növeli a vasfelvételt az emésztőrendszerben azáltal, hogy átalakítja a táplálékkal bevitt vasat jobban oldható és ezáltal jobban felszívódó formává. Ezzel együtt az aszkorbinsav legyőzi az összes, a vas felszívódását gátló tényezőt, így különösen a tejtermékekben lévő kálcium és különféle fehérjék negatív hatását is. A felszívódásra negatívan hatnak a fitát tartalmú növényi élelmiszerek (elsősorban gabonafélék) is, mitöbb a fitát a vasfelszívódás egyik fő gátlója.

A felszívódás – számos más anyaghoz hasonlóan – a patkóbélben (duodenum, nyombél, epésbél, tizenkét ujjnyi bél) megy végbe, ahol a vas egy fehérjéhez kötődve a vérerekbe kerül. A vérerekben egy másik szállítófehérjéhez, a transzferrinhez kapcsolódik, amely a vasat a csontvelőbe szállítja, ahol a szervezet felhasználja a vérképzés során a hemoglobin előállításához. A vérképzés során fel nem használt mennyiség jelentős része egy másik fehérjéhez, a ferritinhez kötődve a májban, lépben, a bél nyálkahártyájában raktározódik, ahonnan szükség esetén a transzferrinhez kötődő vas mennyiségének visszapótlása is megtörténik.

 

Vas, vasanyagcsere, transzferrin, ferritin, hemoglobin
Vasanyagcsere a szervezetünkben. Urbán Zsombor © 2024. Minden jog fenntartva!

 

A vas helye és szerepe a szervezetünkben

Ahogy az előzőekben írtuk, a felszívódott vas jelentős része a vörösvérsejtek képzése során a hemoglobin előállításában használódik fel. A magzati szervezetben az első pillanattól kezdve megkezdődik a vörösvérsejtek képzése, kezdetben a szikhólyagban, majd a májban, lépben és a csontvelőben is. A megszületés után már kizárólag csak a csontvelőben termelődnek a vér alakos elemei, ahol a képzés lényegében folyamatos.

A vörösvérsejtek képzését elsősorban a szövetek oxigéntelítettsége befolyásolja. A csökkent szöveti oxigénellátottság hatására a vesében egy olyan fehérje kiválasztódása indul meg, amely megindítja a csontvelőben a „mindenre képes” őssejtek vörösvérsejtekké alakulását, és amelynek eredményeképpen az érett vörösvérsejtek a vérkeringésbe jutnak.

Egészséges férfiak vére literenként 4,5-5,5 tera (ezermilliárd, azaz billió) vörösvérsejtet tartalmaz, míg a női szervezetben 4-5 T/l a vörösvérsejtek száma, vagyis egy egészséges felnőtt szervezetében több mint 20 000 milliárd ilyen sejt kering folyamatosan. Ezek a sejtek egy nagyon fontos vastartartalmú fehérjekomplexet is tartalmaznak, amelyek az előbb említett csontvelői érés során jönnek létre. Ez a vastartalmú fehérjekomplex a hemoglobin, amelynek legfőbb funkciója az oxigén elszállítása a tüdőkből a sejtekig.

Egy felnőtt ember vére literenként 150-160 g, és vörösvérsejtenként mintegy 270 millió hemoglobin molekulát tartalmaz. Ez a mennyiség egy nap alatt mintegy 800-1000 liter oxigén szállítására képes.

A hemoglobin egy nagyon összetett és bonyolult folyamat eredményeképpen jön létre, amely során a létrejövő vaskomplexek összekapcsolódnak a speciális fehérjemolekulákkal. A hemoglobinban található vaskomplexek felelősek az oxigénkötő képességért, és a vér vörös színéért is. Minden hemoglobinmolekula 4 oxigénmolekulát képes megkötni, amelynek eredményeképpen 1 g hemoglobin 1,34 ml oxigén felvételére képes.

Az egészséges szervezetben többféle hemoglobin molekula variáció található meg, az eltérést a fehérjeláncok különbözősége okozza. Így például a magzati szervezetben nagyobb mennyiségben fellelhető hemoglobin nagyobb oxigénkötő képességgel bír, vagyis könnyebben veszi fel és nehezebben adja le az oxigénmolekulákat, mint a felnőtt szervezetben megtalálható hemoglobin molekulák.

 

A vasanyagcsere végső állomása

Az érett vörösvérsejtek átlagosan körülbelül 120 napig élnek a szervezetünkben. Az elöregedés következtében a sejtek alakja és a sejteket kívülről körülvevő hártya felépítése megváltozik, így ezeket a lép kiszűri a vérből és elemeire bontja. A lépben felszabadul a sejtekben található hemoglobin is, amely szintén tovább bomlik alkotóelemeire. A fehérjeláncok kisebb egységekre bomlanak, és újra hasznosítja ezeket a szervezet, lehet, hogy éppen újabb hemoglobinok felépítéséhez. A vaskomplexekről pedig leválik a vas, amely transzferrinhez kapcsolódva a vérkeringéssel egy jelentős része visszajut a csontvelőbe, ahol újra felhasználódik az új hemoglobinok előállítása során.

A csontvelőben fel nem használt vas egy csekély része kiválasztódik, eltávozik a szervezetből a bőr és különféle nyálkahártyák hámlásával, azonban ezek a veszteségek naponta mindösszesen körülbelül 1 mg-ot tesznek csak ki. Ugyanakkor a női vérzés, a menstruáció során átlagosan közel 2 mg vas távozik a szervezetből, ami erősebb vérzés esetén akár közel 5 mg is lehet naponta. Ezeken kívül egyéb vérzések, valamint várandósság során is számottevő vasmennyiséget képes a szervezet elveszíteni.

 

Ha felborul a vasanyagcsere egyensúlya

Az előzőekben már láthattuk, hosszú és bonyolult utat jár be szervezetünkben a táplálékkal bejuttatott vas, és sajnos nem ritka az, hogy ebben az összetett útban valahol hiba csúszik be, aminek eredménye az lesz, hogy felborul az egyensúly. Leggyakrabban hiány lesz a vasból, vagyis a bevitt, vagy éppen a felszívódott mennyiség nem egyenlíti ki a szervezet igényét. Ennek oka lehet a kevés bevitel, vagy felszívódási zavar, de oka lehet a túlzott mértékű vasvesztés is.

 

Vashiány

A vashiány olyan állapot, amikor kiürülnek a mobilizálható vasraktárak, és a szövetek a vasellátás hiányára utaló jeleket mutatnak. Ez az állapot súlyosabb esetben vérszegénységet, vagyis a vörösvérsejtek számának jelentős csökkenését is okozhatja.

Vashiány kialakulása szempontjából leginkább a gyermekek, serdülők és fogamzóképes nők – különösen a várandósság alatt -, valamint azok az egyének veszélyeztetettek, akik egyhangú növényi alapú étrend szerint táplálkoznak, és egyáltalán vagy csak nagyon kevés húst fogyasztanak.

Gyermekek és serdülők esetében a gyors növekedés miatt alakulhat ki vashiány. Nők esetében pedig a fő ok a menstruáció, különösen erős vérzés esetén. Várandósság alatt pedig a méhlepény és a magzat gyors növekedése miatt emelkedik meg jelentősen a vasszükséglet. Kutatások alapján a felnőtt férfiak és a posztmenopauzás nők esetében alacsony a vashiány kialakulásának kockázata, mivel a normál étrenddel bevitt vasmennyiség fedezi az élettani vasanyagcsere egyensúlyához szükséges mennyiséget.

 

Vérszegénység

A vérszegénység (anémia) az az állapot, amikor az egységnyi térfogatú vérben számottevően lecsökken a vörösvérsejtek száma, illetve a hemoglobin mennyisége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte mintegy 2 milliárd ember szenved a vérszegénység különböző formáiban, amelynek mintegy 50%-ában a vasanyagcsere egyensúlyának felborulása, a vashiány okozza a problémát.

 

Laborvizsgálatok a vasanyagcsere feltérképezéséhez

A vasanyagcsere leggyakoribb zavara, a vashiány és az ebből eredő vérszegénység fokozatosan, több lépésben alakul ki, és különböző laboratóriumi mérések segítségével elég jól értékelhető, mitöbb elengedhetetlenek a helyes diagnózis felállításához is. A következőkben áttekintjük azokat a laboratóriumi vizsgálatokat, amelyek segítenek pontos képet adni szervezetünkben zajló vasanyagcsere állapotáról.

 

Szérumvas (SeFe)

A leggyakrabban kért laborvizsgálat, azonban sajnos sokszor tévesen csak ebből az egy értékból történik meg a vasanyagcsere akuális állapotának meghatározása. A szérumvas értéke önmagában nem hordoz kellő diagnosztikus információt, vagyis önmagában a vér vasszintjéből még nem lehet a szervezet vasanyagcseréjének állapotára következtetni. Ez a vizsgálat a vérszérum vaskoncentrációját méri, amely a transzferrinhez kötődve található meg a vérben. A pontos képhez mindenképpen szükséges további, a következőkben részletezett vizsgálatok elvégzése is.

 

Transzferrin

Mint fentebb írtuk, a transzferrin a vér fő vasszállító fehérjéje. Ezt a fehérjét a májsejtek állítják elő. Minden transzferrin molekulán két kötőhely található, amelyhez a vas kapcsolódik. A laborvizsgálat során a vérben található transzferrin mennyiségét, valamint a kötőhelyek százalékos telítettségét (transzferrin szaturáció) mérik. Vashiány esetén a transzferrin szintje emelkedik, a transzferrin szaturáció mértéke pedig csökken. Ugyancsak csökken a vérben a transzferrin szint gyulladásos reakciókban, ami egyfajta immunvédekezés, ugyanis számos kórokozó számára is szükséges a vas, azonban a keringő transzferrin szint csökkenésével csökken az elérhető vas mennyisége is.

 

Szolubilis transzferrin receptor (sTfR)

A transzferrin receptorok elsősorban a vörösvérsejtek felszínén találhatók meg, ehhez kapcsolódnak a vasat szállító transzferrin fehérjék, és ezen keresztül jut be a vas a sejtekbe. A transzferrin receptorok elhagyva a sejtek felszínét a véráramba lépnek, és szolubilis transzferrin receptorrá válnak. A sejtek felszínén található receptorok száma fordítottan arányos a sejtekben található vas mennyiségével, vagyis ha csökken a sejten belüli vas mennyisége, emelkedik a transzferrin receptorok száma a sejtek felszínén. A laborvizsgálat során a vérben található, szolubilis transzferrin receptorok mennyiségét mérik. A transzferrinnel ellentétben a szolubilus transzferrin receptorok mennyisége gyulladásos reakciók esetén nem emelkedik, ezért igen megbízható vizsgálat a vashiányos vérszegénység megállapításában.

 

Ferritin

Mint írtuk, a ferritin egy vasraktározó fehérje, amely szükség esetén felszabadítja és így biztosítja a szervezet működéséhez nélkülözhetetlen vasat. A ferritin szint meghatározásával egy megközelítőleg pontos képet kapunk a szervezet aktuális vasraktárainak állapotáról. A laborvizsgálat során a vérben keringő ferritin mennyiséget mérik, amely szoros kapcsolatban áll a vasraktárként is funkcionáló szövetek ferritin szintjével.

Ugyanakkor a transzferrinhez hasonlóan a ferritin is részt vesz a szervezet immunvédekezésében, így gyulladás esetén megemelkedik a szintje a vérben. Ennek az az oka, hogy a különböző kórokozók elől a keringő vasat a szervezet a raktárakba menekíti. Szintén megemelkedhet a szérum ferritin szintje abban az esetben, ha a ferritinben gazdag szövetek (például máj, lép, csontvelő) károsodnak, és így a szövetekből felszabaduló ferritin a keringésbe jut.

 

Teljes vérkép

A teljes vérkép vizsgálat valójában csak a vérben található alakos elemek vizsgálatát jelenti, és nem tévesztendő össze az egyéb rutin vizsgálatokkal, amikor egy összetettebb, teljesebb képet kapunk a vérben található anyagokról (vesefunkció, májfunkció, ionok, stb.). A vérben található alakoselemek a vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és a vérlemezkék. A laborvizsgálat keretében ezen alakos elemek számát, típusait, méretüket, és egyéb jellemzőiket elemzik. Vashiány esetén elsősorban a vörösvérsejtek száma, a hemoglobin mennyisége, a vörösvérsejtek átlagos térfogata (MCV), a vörösvérsejtek átlagos hemoglobintartalma és koncentrációja (MCH, MCHC).

 

Az előzőekben felsorolt laborvizsgálatok – és néhány más, a vashiány diagnózisát pontosító vizsgálat – megfelelő elvégzéséhez és az eredmények helyes értékeléséhez éhgyomorra kell lenni, és a szájon át történő vaspótlást legalább 2 héttel a vizsgálat előtt fel kell függeszteni, mivel ezen vizsgálatok közül több is megköveteli ezen feltételek teljesülését.

Tekintettel arra, hogy a vashiány számos, kevésbé súlyos és akár súlyosabb probléma oka is lehet, a hiány gyanúja esetén mindenképpen ajánlott a fenti laborvizsgálatokat elvégeztetni, de akkor is hasznos lehet a vérvétel, ha csak azt szeretnénk látni, milyen a vasanyagcsere a szervezetünkben. A vizsgálatok elvégzéséhez háziorvos állíthat ki beutalót, de akár érvényes orvosi beutaló nélkül, magánvérvétel keretében is elvégezhetők ezek a mérések. A vizsgálatokhoz szükséges, otthon igénybe vehető vérvételben Fóton, Dunakeszin és Mogyoródon készséggel állunk mindenki rendelkezésére.

 

 

Felhasznált források
Dr. Ormai Sándor. Élettan-kórélattan. Semmelweis Kiadó, Budapest. 1999
Abbaspour N, Hurrell R, Kelishadi R. Review on iron and its importance for human health. J Res Med Sci. 2014 Feb;19(2):164-74. PMID: 24778671; PMCID: PMC3999603.
Dr. Móra Balázs. Mi a transzferrin és a transzferrin szaturáció? Alacsony és magas értékek okai. Medy.hu, 2022. január 19.
Synlab
LabTestOnline

Tetszett? Kérjük, ossza meg másokkal is!

Facebook
Email